Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat

577 ruházási illetéket az átruházott ingatlanra 2 évi határidőn belül beadott szabályszerű kérvény alapján telekkönyvi bejegyzéssel is biztosították, az illetékkövetelés törvényes elsőbbsége további öt évig állott fenn, azontúl pedig csak a bejegyzés rangsorában nyerhetett kielégítést, addig az új rendelet a törvényes elsőbbségnek öt évre való korlátozását elejti, vagyis a két éven belül kért bejegyzés alapján az illeték törvényes elsőbbsége korlátlan időre biztosíttatik. A rendelet okt. 14-én lépett életbe. • * A törvénykezési illetékek bélyeggel lerovásánál előforduló mulasztások következményeiről szóló 8800/1934. M. E. sz. r., amely ez év október 15-én lépett életbe, kétféle jellegű rendelkezést tartalmaz: jogszabály-módosítást és amnesztiás rendelkezéseket. A törvénykezési illetékekről szóló 1914. évi XLIII. t.-c. 82. és 83. §-ainak rendelkezéseit megváltoztató 1920. évi XXIV. t.-c. 42. §-a kimondotta, hogy aki a bíróságok előtt folytatott eljárásban az illetékeket éppen nem, vagy hiányosan rótta le, az emiatt ellene felvett lelet alapján a megrövidített illeték négyszeres összegének megfizetésére kötelezendő, azzal azonban, hogy amennyiben megrövidített illetéket és annak felét a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül megfizeti, a felemelt illeték többi részének megfizetése alól mentesül. Az új rendelet ezt mindenekelőtt abban változtatja meg, hogy a mulasztó fél a megrövidített illeték háromszorosának megfizetésére kötelezendő csak, s hogy továbbá, ha a fél az egyszeres illeték és esetleges kamatok megfizetésén felül felemelt illeték fejében az egyszeresnek 30%-át 30 nap alatt, vagy 60%-át 60 nap alatt, vagy 90%-át 90 nap alatt megfizeti, a felemelt illeték többi részének megfizetése alól mentesül. E határidőket a fizetési meghagyás kézbesítése napjától kell számítani. Azonban a jogorvoslati hatóság a fizetési meghagyás kézbesítésének napja helyett kezdődő időpontként a jogorvoslati határozat kézbesítésének napját állapíthatja meg, ha a felemelt illetékek kiszabásával szemben használt jogorvoslati kérelemnek nem ad ugyan helyt, de úgy látja, hogy a fél jóhiszeműen remélhetett egészen vagy nagyobb részben helytadó határozatot. Eddig az óvatos ügyvéd még akkor is kénytelen volt a fizetési meghagyás vételétől számított 15 napon belül a másfélszeres illetéket befizetni, ha legjobb tudása és meggyőződése szerint az alaptalan volt ugyan, azonban nem akarta magát a kizártnak mégsem tekinthető kedvezőtlen határozat esetén a kedvezmény helyrehozhatatlan elvesztésének kitenni; azután a fölösen befizetett illeték visszatérítést kellett szorgalmaznia. Az új szabály erészben méltányosabb helyzetet teremtett. A lelet mérséklésére vonatkozó szabályok nem érvényesülhetnek visszahatólag, vagyis oly esetekben, amikor a mulasztás a rendelet életbelépte előtt történt. A rendelet egyik amnesztiális rendelkezése