Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat

570 a gazdavédelmi rendelkezések megélhetését ne veszélyeztessék. Ha a szolgálatot teljesítő által éveken át felgyűlni hagyott illetményről van szó, mind a két fél érdekeinek méltányos kielégítéséről kell gondoskodni (debreceni it. tábla P. I. 1042/1934/73.). A végrehajtató követelése egy kétezer holdas erdőterület hasznosításának célját szolgáló üzemterv elkészítéséért járó szerződéses munkadíj; az ilyen munka tekintetében létrejött jogviszonyból keletkezett követelés — bár nem testi, hanem szellemi munka alapján keletkezett — mezőgazdasági munkaviszonyból eredő követelésnek tekintendő s így a R. 14. §. 11. pontja értelmében végrehajtási korlátozás alá nem esik (székesfehérvári tsz. 1076/1934/20.). IV. A védett birtokká nyilvánítás joghatálya az adós fizetései mértékének korlátozásán felül a terhelési és végrehajtási korlátozás. A terhelési korlátozást R. 4. §. 1. bek. és a 38.500/1933. I. M. r. 12. §. állapítja meg. Minthogy a 16.200/1933. M. E. r. 15. §-a szerint a már bejegyzett jelzálogjogra a végrehajtási jog feljegyzését a birtok védettsége nem akadályozza, bejegyzett jelzálogjog alatt pedig az előjegyzett jelzálogjogot is érteni kell, nyilvánvaló, hogy az előjegyzett jelzálogjognak igazolás útján való bekebelezését sem akadályozza az ingatlan védettsége; egyébként is a R. 4. §-a csak a magánjogi címen új jelzálogjog bejegyzésére irányuló kérelmet vagy megkeresést tekinti elutasítandónak, tehát a már előzőleg előjegyzett jelzálogjog igazolás útján való bekebelezése meg van engedve (budapesti tsz. 21. Pf. 7962/1934.). A rendeletek csak a már védett birtokká nyilvánított ingatlanra, illetőleg csak a védett birtok feljegyzésének tartama alatt tiltják az új jelzálogjog bejegyzésével járó végrehajtás foganatosítását, minthogy pedig a jelzálogjogi bejegyzésre irányuló kérvény beadásakor a védettség az ingatlanra nem volt feljegyezve s a telekkönyvi kérvények beérkezésük sorrendjében intézendők el, a telekkönyvi hatóságnak a végrehajtási jelzálogjog bekebelezésére irányuló kérvényt érdemben kellett volna elintéznie, nem pedig az utóbb érkezett védettségi kérelem alapján előbb a védettséget feljegyezni (soproni tsz. Pkf. 1377/1934/5., budapesti tsz. 21. Pf. 7798/1934.). A fennálló rendelkezésekkel nehezen fér össze a zalaegerszegi törvényszéknek az a határozata, amely a védettség tartama alatt új keretbiztosítéki jelzálogjog bekebelezését engedte meg a hitelező adós együttes kérvénye alapján, azzal érvelve, hogy a 16.200/1933. M. E. r. 15. §-a az új bejegyzés megtagadását csak a végrehajtási eljárásra korlátozza s ezáltal a R. 4. §-ának és a 38.5O0/1933. I. M. :. 12. §-ának rendelkezése módosult volna (Pkf. 875/1934/5.). Az utóbbi határozat — eltekintve a jogszabályok hatályosságára vonatkozó téves felfogástól — nem számolt a többi hitelező esetleges sérelmével, aminek megakadályozása a terhelési korlátozásnak egyik főcélja. Kétségtelen, hogy sok esetben a gazdálkodás tovább folytatásához szükséges volna új hitel és azt célszerű volna jelzálogjoggal biztosítani, de a zöldhitelről szóló 2600/1934. M. E. rendeletben adott kivételtől elte-