Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat

562 ' 6zabatosan meg kell jelölnie, hogy mily szövegű okiratot kíván; a bíróságnak az ügyvéd által nem képviselt gazdaadósokat megfelelő felvilágosítással kell ellátnia; annak sincs akadálya, hogy a bíróság a megadni szándékolt bekebelezési engedélyt jegyzőkönyvbe foglalva, annak és a szintén jegyzőkönyvbe foglalandó kérelemnek alapján a szükséges telekkönyvi bejegyzést elrendelje (sátoraljaújhelyi tsz. Pkf. 2025/1934/8.). A hitelező kezéhez teljesítendő fizetésekről a R. 5. §. (*) bekezdésében foglalt rendelkezést nem lehet úgy értelmezni, hogy ezeket a fizetéseket negyedévi utólagos részletekben kellene megfizetni, mert csak a postatakarékpénztári csekkszámlára befizetendő összegek tekintetében van ilyen rendelkezés (székesfehérvári tsz. Pkf. 1229/1934/6.) Csakis a bekebelezett jelzálogos követelésből még fennálló dollárösszeg után lehet 5-6%-ot számítani, mert a jelzálogjog bekebelezésének alapjául szolgáló kötelezvényben foglalt az a kikötés, hogy rendkívüli 'tőketörlesztés esetén csak a törlesztés időtartama rövidül meg, de a kötelezvényben megállapított fizetési módozatokon egyébként változás nem történik, a gazdaadós által fizetendő minimális szolgáltatásra nem vonatkozik, hanem csupán az egyenlő összegekben meghatározott törlesztési részletekre; a 450/1933. P. M. r. 2. §-a is a fennálló tőke után írja elő az 5% kamat fizetését (bajai tsz. kirendeltség Pkf. 11.682/1934/116.). A szolgáltatás elmulasztására nem szolgálhat elfogadható mentségül az, hogy az adósnak köztartozását kellett rendeznie, mert az adós a R. értelmében a köztartozások és magánjogi tartozások megszabott szolgáltatásait egykép teljesíteni tartozik (miskolci tsz. Pkf. 4458/1934/11.). Azzal a gazdaadóssal szemben, akinek védett birtoka van és aki az 1934. január 1. napjától kezdve a R. 5. §-ában megjelölt fizetéseknek eleget tesz, a R.-ben meghatározott kedvezmény megadása, bár elsősorban a végrehajtási eljárás terhétől való mentességet jelenti, az anyagi jog körébe eső azt a szabályt is magában foglalja, hogy ha ?z ilyen adós a R.-ben meghatározott fizetéseket teljesíti, kötelezettsége egyéb részének teljesítésével késedelembe nem esik (Kúria P. VII. 5101/1932.). A R. azáltal, hogy bizonyos követeléseket a végrehajtási korlátozások alól kivett, nem létesített a bírói gyakorlat által általánosan követett azon jogszabály alól kivételt, hogy ellenkező megállapodás nélkül a fizetés a régebbi, illetve a terhesebb tartozásra fizetettnek tekintendő és hogy rendszerint a régebbi tartozás a terhesebb (pécsi it. tábla P. II. 1347/1934/29.). Az adós a rendeletben megszabott kötelezettségen felül nagyobb kamatot és tőketörlesztést is fizethet a hitelezőnek, hogy ezzel tartozása nagyobb mértékben csökkenjen, azonban a védettség fenntartása érdekében elsősorban a R.-ben előírt kötelezettségének kell eleget tennie s minthogy a R. 33. §-a folytán a R.-ben biztosított kedvezményekről lemondania nem lehet, nem létesíthet a hitelezővel oly megállapodást, hogy a R. hatálya alatt teljesített fizetését oly régebbi tartozására kelljen elszámolni, amely tartozást a R. értelmében egy-