Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat

X. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 1934. DECEMBER POLGÁRI JOG A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat. Ismerteti: Dr. Tunyogi Szűcs Kálmán. A jogszabályok a gyakorlati alkalmazás által, bíróság elé tartozó ügyekben a bíróság joggyakorlata által válnak élőkké. A gyakorlat mutatja meg, hogy az elméletileg bár legszebben kitervezett jogszabály megfelel-e a gyakorlati szükségletnek, megvan-e a jogi indokoltsága, beillik-e a jogrendszerbe s nem szorul-e kiegészítésre vagy módosításra. A gazdatartozások fizetésének újabb szabályozásáról szóló 14.000/1933. M. E. számú rendelet (a következőkben: R.) minden jogi előzmény ellenére meglepetésként hatott. Új volt a védett birtokok intézménye és az ezzel kapcsolatos rendelkezések egész tömege. Sokakban felmerült a kétely, hogy az új intézményeket aránylag röviden, vázlatosan szabályozó rendelet sikerrel alkalmazható-e s a kívánt nagyobb rend helyett nem okoz-e majd nagyobb zavart. Az állami hatóságok és a társadalmi szervezetek megértő közreműködése, s különösen bíróságaink belátó bölcsesége és gyakorlati érzéke eloszlatta a kételyeket, kiküszöbölte a jelentékenyebb hézagokat és ellenmondásokat. Jórészt igazolódott, hogy ez a jogi rendezés szükséges volt és a viszonyoknak megfelelő. A bíróság és jogalkotás kölcsönhatását s a bíróság jogfejlesztő munkásságát mutatjuk be a következő példákon. /. A védett birtokká nyilvánítás előfeltételei — bár a kérelmezés határideje^ már lejárt — most is jelentőséggel bírnak, mert ha az elrendeléskor hiányoztak az előfeltételek, a védettség megszüntetését lehet kérni (R. 15. §,). Vitára adott alkalmat a R. 2. §-ában használt „gazdaadós" kifejezés, illetőleg az, hogy az ingatlannak védett birtokká nyilvánítását kérheti-e'a tulajdonoson kívül más is? Akadt olyan bírói határozat, amely szerint a védetté nyilvánítást nemcsak az ingatlan tulajdonosa kérheti, hanem annak haszonélvezője is (pestvidéki tsz. Pkf. I. 635' 1934/4.), a hitbizományi ingatlan tekintetében pedig a hitbizományi birtokos is (nyíregyházi tsz. Pkf. 81/1934/4.), de a határozatok túlnyomórésze úgy szólt, hogy csupán a R. 1. §-ában megjelölt ingatlanok tulajdonosa kérheti a védetté nyilvánítást, ellenben nem kérheti azt az ingatlan haszonélvezője (győri tsz. Pkf. 1237/1934/6., bajai tsz. kirendeltség Pkf. 10.461/1934/3. stb.), nem kérheti a tulajdonos kezese (gyulai tsz. Pkf. I. 151/1934/14.), nem kérheti az, akinek javára az ingatlanon életjáradék van bekebelezve s így valójában csak jelzálogos 1