Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - Balás P. Elemér és Egyed István: Rassegna di Legislazione Ungherese (Anni 1928-30

551 IRODALOM. Bálás P. Elemér és Egyed István: Rassegna di Legislaziona Ungherese (Anni 1928—30.) A római Istituto di Studi Legislativi évkönyvének, az „Annuario di Diritto Comparato e di Sfudi Legislativi" nek VII. és VIII. kötetéből különlenyomatként jelent meg az 1928— 1930. évek jogalkotásának rendikívül bő és alapos, emellett az egyes jogszabályok felsorolásában — amennyire emberileg lehetséges — hiánytalan ismertetése. A nagyobb jelentőségű törvényalkotások igen részletes megvilágításban részesülnek a kisebb jelentőségűek — főleg rendeletek — csupán meg vannak említve. A módszer lexikális: a különféle jogszabályok tárgyukból vett címszók szerint vannak csoportosítva. Külön kiemelést éirdemel, hogy az olasz címszók mellett mindenütt meg van magyar megfelelőjük is, a kötet végén pedig — amelynek terjedelme nagy myolcadrétű 144 lap — betüsoros magyar mutató is van, amely az egyes címszavakat sorolja fel. Így az olasz nyelvet nem ismerő is jól használhatja a munkát, amennyiben a mutató segítségével megtalálhatja az egyes címszavakra vonatkozó öszszes jogszabályoknak felsorolását. A törvények a szokásos módon vannak idézve, a rendeleteknek pedig címűk mellett keltük, számuk és a Rendeletek Tárának, illetőleg a Budapesti Közlönynek száma van feltüntetve, ahol megjelentek. Nagyobb terjedelmű ismertetésben részesül az 1928. évről a társadalombiztosító törvény, (1928: XL. t.-c.) a II. Bn. az ipari záloglevéltörvény, a jövedéki büntetőjogi rendeletek és a valorizációs törvény, mindezek Bálás P. Elemér tollából, továbbá az állategészségügyi törvény és a hatásköri bíróságról szóló novella Egyed István feldolgozásában, aki tömör jogtörténeti megvilágítása keretében ismerteti a Szent Korona őrzéséről és a koronázási jelvényekről szóló 1928: XXV. törvénycikk jelentőségét is. Az 1929. évről beható ismertetésben részesíti Egyed István a közigazgatás rendezéséről szóló XXX. törvénycikket Bálás P. Elemér pedig a múzeumi törvényt, a statisztikai törvényt, a gyógyfürdőtörvényt, a bortörvény novellát és a szőlőgazdálkodásról ós a hegyközségekről szóló törvényt. Ugyanő ismerteti az okirati kényszerről szóló javaslatot is. Az 1930. óv jogalkotásából bő teret szentel Egyed István — történeti bevezetés után — a székesfővárosi törvénynek, Bálás P, Elemér pedig a bolettatörvényt, a katonai büntetőtörvénykönyvet és életbeléptető törvényét, a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényt és a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóó törvényt ismerteti behatóan. Különös gondot fordítottak a szerzők a nemzetközi érdekű magyar sajátosságoknak, különösen a magyar alkotmány ősi voltának és a trianoni békeszerződés következményeinek kidomborítására. Megemlítést érdemel, hogy mindhárom évről teljes jegyzékét adja a mű a nemzetközi szerződéseknek.