Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - Az ügyvéd elsőbbségi joga

549 A Nemzetközi Jogi Egyesület budapesti konferenciája. A „Pol­gári Jog" októberi száma egész terjedelmében közölte azt a jelentést, amelyet Dr. Pósch Gyula, Dr. Baumgarten Nándor és Dr. Szladits Károly az aranyban és külföldi pénznemekben teljesítendő fizetések problémáiról a kongresszus elé terjesztettek. A jelntés körül kiala­kult vita anyagából azonban helyszűke miatt csak Dr. Pósch Gyula és Dr. Jacobi Andor felszólalásait ismertethettük. A teljesség ked­veért a következőkben röviden ismertetjük a további felszólalásokat is. Dr. Hevesi Illés azzal a helyzettel foglalkozott, mely előáll, ha nem a belföldi valuta szenved értékveszteséget, hanem az a külföldi valuta, amelyben a felek éppen az értékállandóság biztosítása végett a szolgáltatást kirótták. Nézete szerint, ha a külföldi pénznem kikö­tésével a felek kétségen kívül az értékállandóság biztosítását céloz­ták, úgy e külföldi pénznem értékvesztesége esetén esedékességkor az adós belföldi pénznemben annyit tartozik teljesíteni, amennyit a szer­ződéskötéskor ugyancsak belföldi pénznemben kapott. Dr. Schneller György hasonló álláspontot fejtett ki azzal a hoz­záadással, hogy ha a felek akarata a körülményekből kivehetőleg nem valorizációra, hanem effektivitásra irányult, úgy az adós esedékes­ségkor a külföldi pénznem esedéeksségkori árfolyamának megfelelő belföldi valutát lesz köteles szolgáltatni. Azonban ily esetben is figye­lemmel kell lenni az illető külföldi valuta hivatalos belföldi jegyzése és külföldi értékelése közötti esetleges eltérésre. Dr. Kováts Elemér az indexvaluta bevezetése mellett emelt szót és azt javasolta, hogy az Egyesület tartsa napirenden azt a kérdése, miként volna minden állam számára egy, az ottani különleges viszo­nyoknak megfelelő, indexvaluta jogilag megoldható. H. vart Krimpen (Amsterdam) figyelemmel arra, hogy 1929. óta nem annyira az egyes valuták értékelése, mint inkább az aranyérték és az áruindex között állott be eltolódás, azt javasolta, hogy a hosz­szu lejáratú tartozások átértékelésére nemzetközi séma állíttassák fel, amely százalékos táblázat szerint venné figyelembe ezeket az érték­eltolódásokat. Egyébként Hermann Ohse-ve\ (Berlin) egyetértőleg azt a nézetet fejtette ki, hogy azok az államok, amelyek saját állampol­gáraikat mentesítették az aranyklauzulák betartásától, idegen állam­polgárokkal szemben nem helyezkedhetnek az aranyklauzula fenntar­tásának álláspontjára. Prof. Ascarelli (Padova) rámutatott arra, hogy Olaszország, illetőleg az olasz bíróságok az aranyzáradékot minden­kor védelemben részesítették. Dr. Simon (Berlin) azzal a helyzettel foglalkozott, amely Lengyelországban állott elő az aranyzáradékos kötelezettségek legújabb devalorizációja folytán. Dr. Pasching (Wien) a jogbiztonság érdekében szót emelt azzal a rendszerrel szemben, amely, — mint ez az Egyesült Államokban 1933-ban történt, — előbb megengedi az aranyzáradékok kikötését, utóbb azonban azoktól a jogérvényességet megvonja. Nézete szerint az ilyen rendelkezés leg-

Next

/
Thumbnails
Contents