Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - Kártérítési felelősség antiszociális magatartásért

41 seket Mügel szerint akként kell értelmezni, hogy a hitelező a dollár értékcsökkenése következtében ne kapjon kevesebbet az eredetileg szem előtt tartott márkaösszegnél. Úgy hiszem, hogy mindezekből a mi bírói gyakorlatunknak is le kell vonnia a tanulságokat. Minálunk talán ritkábban, de azért mégis elfordulhatnak oly esetek, midőn a dollár vagy font valorizációjának kérdése bíróság elé kerül. Szerintem a bíróságnak nálunk is azt kell keresnie, mi volt a felek szerződéskötéskori akarata és hogy evvel a szerződéskötéskori akarattal összeegyeztethető-e az, hogy a hitelező szenvedjen kárt a világ két legerősebbnek tartott valutájának értékcsökkenése miatt. Dr. Vági József. Harmadikok javára történő marasztalás. A Polgári Jog mult évi novemberi számában e címfelirat alatt megjelent cikk kiegészítéséül érdemes megemlíteni a kir. Kúria P. VII. 1.549/1933. számú határozatát, amely az alábbi kijelentést is tartalmazza: ,,a felperesnek .... módjában áll marasztalás iránt indítható perben kérelmét a hitelezők javára, vagy bírói letétbe helyezés iránt is előterjeszteni" Ez a kúriai ítélet is, amelyet egy más tanács hozott meg, mint az előző perben említett kúriai ítéletet, nyíltan deklarálja a harmadikok javára előterjeszthető kérelem megengedettségét. Nem von le ennek az ítéletnek a mi kérdésünk szempontjából való jelentőségéből semmit, hogy ezúttal a Kúria nem a harmadik javára előterjesztett marasztalás, hanem a harmadik javára marasztalás helyett előterjesztett bírói letétbehelyezés iránti per lehetőségét mondja ki. B. S. Kártérítési felelősség antiszociális magatartásért. A kártérítési jog a modern magánjog azon része, amelynek terén a jogfejlődés a speciális-méltányossági szempontok térhódítása kapcsán a legnagyobb arányokat öltötte. A lehetőségek e téren még ma sincsenek kimerítve, mert a kártérítési jog rugalmasságánál és körülhatárolatlanságánál fogva mint a társadalmi és gazdasági fejlődés folytán adódó új helyzetekben a formális jog elégtelensége és rígidítása következtében előálló hézagok kitöltője s mint a legkülönfélébb szociális és gazdasági méltánytalanságok korrektívuma állandó alakulásban, változásban és fejlődésben van. Milyen korlátlan teret és mozgási lehetőséget enged például Magánjogi Törvényjavaslatunknak az objektív felelősségről szóló és a bírói gyakorlat által már teljes egészében consecrált 1737. §>-a a bírói kogniciónak az élet- és társadalmi viszonyok figyelembevételével való érvényesülésre! A kártérítési jog igen gyakran a formális, — kodifikációval kimerített vagy kimeríthető, — jog és az erkölcsi igazság közötti összekötőkapocs szerepét töltvén be, felvethető az a kérdés, hogy nem lehet-e az erkölcsi parancs, a kategorikus impe-