Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - A tőzsdebíróságok nemzetközi jelentősége

165 amerikai Securities Act-nek a prospektus-adatok helyessége tekintetében megállapított rendelkezéseit. A kérdés lényege tekintetében előadó szerint vagy oly felfogás képzelhető, amely az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjainak a megfelelő teljes szabadságot biztosítja, a K. T. mai rendelkezéseinek szellemében s ezzel szükségképen a fokozottabb felelősségnek kell együttjárnia, vagy a szabadságot bizonyos intézményes korlátozások szűkítik, így első sorban a revíziónak a részvénytársaság életműködésébe való beállításával, valamint az igazgatóság és felügyelő-bizottság hatáskörének átépítésével. Dr. Kelemen Sándor: „Gazdasági bojkott jogi megítélése" címen tartott előadást a Civil jogászok Vitatársaságában. Az előadó szerint annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy valamely iparüzővel szemben alkalmazott bojkott jogosnak tekinthető-e, avagy igénybevehető-e ez ellen bírói jogsegély, «mindenekelőtt a bojkottot kihívó magatartást kell mérlegelés tárgyává tenni. Ha a bojkottált fél magatartása és egész üzletpolitikája úgy a magán, mint a közérdek szempontjából legálisnak tekinthető, akkor elvben megilleti őt a védelem a bojkottal szemben. Eltérnek azonban a vélemények azon a ponton, hogy vájjon a bojkottnak egyenesen az azzal sújtott fél megsemmisítésére kell-e alkalmasnak lennie, vagy elégséges-e az iparűzés szabadságában való jelentékeny mérvű korlátozása ahhoz, hogy a bojkott alá helyezett vállalat bírói beavatkozást vehessen igénybe. A kérdés helyes megítélését a gyakorlatban még az is nagyon megnehezíti, hogy a tényleges gazdasági érdekek valóságos álarcos bált rendeznek és míg önző kartell érdekek többnyíre az iparpártolás köntösében jelennek meg, más esetekben az üzleti felelőtlenség és a hitelezők bőrére történő hazardírozás a fogyasztói érdekek mezét öltik magukra. Nálunk fontos szerepet tölthetnének be az egészséges árszabályozás szerint kartellen kívüli vállalatok, amelyeknek hathatós védelme a kartellek túlerejével szemben fontos feladata a kifejlesztendő bojkott jognak. A nagy érdeklődéssel fogadott előadáshoz Szigeti László, Blau György és Beck Salamon szóltak hozzá. ÜGYVÉDI SZEMLE. Az értékhatárok leszállítása, a gazdasági viszonyok leromlása, a deflációs pénzügyi politika és különösen a pengő belső értékének tetemes emelkedése folytán erősen időszerűvé vált. Az értékviszonyok eltolódása folytán, ma már a kettőszáz pengős érték túlon-túl magas ahhoz, hogy ily összegű perekben a fellebbvitel továbbra is kizárható legyen. Az összes értékhatárok, így a háromezer pengős járásbírósági hatáskör is, sürgős leszállításra várnak. Reméljük, hogy az igazságügyminiszterium is átlátja e kérdés sürgős rendezésének szükségét... A budapesti központi királyi járásbíróságnál fizetési meghagyás útján folyamatba tett ügyekben, az utóbbi hónapokban, ismét nem számítják hozzá a kiadásokhoz az ügyvédi vétívek és 4