Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 3. szám - A tőzsdebíróságok nemzetközi jelentősége
162 A tőzsdebíróság történelmi előzményeit előadó a római jog korára vezeti vissza, arra az időpontra, amikor a győzelmes háborúk után a római polgár kénytelen volt már idegenekkel kereskedni. A római bíróságnak idegenekkel szemben nem lévén ítélkező joga, a nehézkes, formalisztikus római jog különben sem volt alkalmas a népek közötti érintkezésben támadt viták elbírálására, — így alakult ki azután a kötetlenség a méltányosság, a ,,fides" jegyében egy új jog, amelynek létesítésében szereplő fórumok különleges bíróságok voltak (praetor peregrinus, recuperatores), amelyek a régi merev formákat mindinkább kiszorították. Ez a jogszolgáltatás keltette életre a ius gentiumot és így alakult ki a klasszikus római jog. A középkorban a céhrendszerből kiindulva, Franciaországban fejlődött ki először a külön kereskedelmi bíróság, amelynek intézményét Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Ausztria és Magyarország is átvette. Nálunk az 1729: XLIV. t.-c-ben találjuk az erre vonatkozó első törvényi szabályozást a könyvkivonati perekre (processus auszugales) vonatkozóan. A modern peres eljárás a kereskedelmi bíróságokat mindinkább kiszorította és ma már csupán Franciaországban áll fenn a tőzsdebíróságokéhoz hasonló szervezetben. • A tőzsde legfőbb célja a reális átalakulás elérése. Ehhez a forgalom biztonságára van szükség. A forgalom biztonságát viszont a szokványok hivatottak előmozdítani. Igaz, hogy a szokványok az ügyleteket bizonyos mértékben uniformizálják, ez azonban csak a formára vonatkozik, de nem érinti a lényeget. A kötött formára különösen a nemzetközi kereskedelemben van szükség. Az itt jelentkező „Gleichschaltung" nem hat ki az üzletfelek személyére, csupán az üzletkötés és lebonyolítás formájára, A szokványok védik a forgalom biztonságát azzal, hogy ennek akadályait: a késedelmet, a szerződésszegést megtorolják. A tőzsdebíróságoknak azonban igen jelentős negatív működésük is van, amely abból áll, hogy nem nyújtanak jogsegélyt járatlan személyekkel szemben és ha az ügyletkötések nem szolgálják a termelés és fogyasztás érdekeit (pl. meg nem engedett határidőügyletek) és ekkép meghamisítják a reális árképződést, a jogsegélyt az ilyen ügyletektől megtagadják. A tőzsdebíróságok igen jelentékeny prohibitív szerepet 's kifejtenek, mert elvi jelentőségű határozataikkal irányítják a tőzsdei kötéseket és egységes joggyakorlat kifejlesztésével hatást gyakorolnak nemcsak a speciális tőzsdei, hanem az általános jogfejlődésre is. A tőzsdebíróságoknak az a működése, hogy a tőzsdei üzleti élet irányításával befolyást gyakorolnak az áralakulásra, nemzetközi jelentőségű. Az egyes tőzsdék ugyanis egyfelől a közöttük fennálló kapcsolatnál fogva, a világtőzsdéken kialakult árak hatása alatt állanak, másfelől pedig mindegyik tőzsde szerepet játszik az áralakításban. Minthogy pedig a tőzsdebíróságok ítélkezéseikkel az egyes tőzsdén mutatkozó áralakulást befolyásolják, ítélkezéseikkel még a világpiaci árakat is irányítják. A tőzsdebíróságoknak egy másik nemzetközi jelentősége abban