Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Nyugdíjjogosultság elérése előtti elbocsátás

149 tulajdonosának jogait és kötelességeit, pl. az elveszett és megrongált árukért való felelősségüket. Még az ipari tulajdonjogra vonatkozó szabály is akad pénzügyi jogi törvényben: a cukoradóról szóló 1899: XVIII. t.-c. 25. §-a a cukorra kötelezővé teszi az árujegy alkalma­zását. Főleg az infláció idejében nőttek ki a földből gomba­módra azok a szabályok, amidőn a pénzügyi jog sorra te­remtett a maga képére — egyebek között — részvény jogot, haszonbérleti, telekkönyvi jogot. * Hogy vannak praeterintentionalis jogszabályok, ame­lyek talán szándékukon túl nyúlnak bele a magánjog fenn­álló szabályaiba, arra igen szép példa a kir. Kúriának két döntése (Jogi Hirlap 1933., 653., P. VI. 6359/1931. és 1934., 71., P. I. 1117/1933.). Az 1886: XXII. t.-c. 86. §-a értelmében a községi elöl­járóság, valamint a segéd- és kezelőszemélyzet minden tagja kártérítésre volt perelhető a polgári bíróság előtt. A Pp. 2. §-ának 3. pontja tartalmazza ezekre az igényekre nézve a hatásköri szabályt, kimondván, hogy az ilyen perek a tör­vényszék hatáskörébe tartoznak, A közadók kezeléséről szóló 1923: VII. t.-c. 90. §-a a községi (városi) közegek meg­bírságolásáról rendelkezik és kimondja, hogy ezek a köze­gek rendbírságban marasztalandók el ,,az államkincstárnak, helyhatóságnak vagy magánfeleknek jogtalanul okozott költségek, vagy károk megtérítésén felül". Ez a rendelke­zés átment a 600/1927. sz. közadókezelési rendelet 131. §-ába is és ugyané rendelet 6. §. 1,0. pontjának e) alpontja megemlíti a pénzügyigazgatóság hatáskörének tárgyalásá­nál a pénzügyigazgatóság teendői között a községi közegek kártérítésben való marasztalását. A kir. Kúriának most már állandó gyakorlata szerint az adókezelésnél okozott károkra nézve hatályát vesztette a községi törvény, hatályát vesz­tette ezekre a Pp. is, annak dacára, hogy ezt egyik törvény­hely vagy rendelethely sem mondja ki expressís verbis, mivel a hatályohkívül helyezéshez kifejezett rendelkezés nem szükséges. A jogszabályok szövegezésének ez a módja gondolkodóba ejt afelől, vájjon ez a módszer tényleg jól szolgálja-e a jogszabályok annyiszor hangoztatott áttekint­hetőségének célját, sőt kétséget hagy fenn még a tekintet­ben is. vájjon az, aki a bírságolás mellé csak úgy melléke­sen odavette a kártérítési igények elbírálását is, tudatában volt-e annak, hogy tételes, a jogállam fogalmához tartozó­nak tekintett törvényeket helyez hatályon kívül. 3

Next

/
Thumbnails
Contents