Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Telekkönyvi nyilvánosság és a telekkönyvi irattár

141 Az ügyvédi munka küzdelmes nehézségeivel szemben legfelsőbb bíróságunk nagy megértését tanúsítják a díjperekben hozott döntések. Ha az ügyvéd a munka lényeges részét elvégezte s a fél az egész díjat előre kifizette, a megbízás visszavonása nem alap a tiszteletdíjból egy rész visszakövetelésére; (VI. 8449/ 1930.); nagy jelentőségű különleges per vitele nem esik az átalánymegállapodás alá, hanem külön díjazandó (VI. 4211/1931.); ha az ügyvéd munkája személyének veszélyeztetésével is jár, díjazása felemelendő. (VI. 1025/1931.) A megbízotti kötelességek körülírásánál nagyfontosságú kijelentések: az ügyvéd külön megállapodás hiányában a behajtott pénzt gyümölcsözőleg kezelni, (II. 5619/1931.), illetve régebbi ügyfelének vagyoni viszonyait az ellenfél előtt felfedni nem tartozik még akkor sem, hogyha netán az ellenfélnek is megbízottja volt. (VI. 159/1932.) Hatékony védelmet nyújtanak az alaptalan kártérítési követelésekkel űzött zaklatások ellen azok a határozatok, melyek sem a felülvizsgálat benyújtásának, sem a perfeljegyzésnek elmulasztásáért nem állapították meg az ügyvéd kártérítési kötelezettségét, mert nem volt adat arra, hogy a felülvizsgálat eredményre vezetett volna, illetve, mert a telekkönyvi hatósággal szemben a Kúria álláspontja szerint perfeljegyzésnek nem is lett volna helye. (VI, 2322/1931., 976/1932.) A rövid elévülési időt következetesen az ügyvéd javára értelmezik és alkalmazzák még akkor is, ha az ügyvéd cselekvése szándékosan kártokozó volt. (VI. 2842/1931., 1744/1932.). ///. Dr. Nagy Dezső. Telekkönyvi nyilvánosság és a telekkönyvi irattár. Bár a telekkönyvi rendtartás maholnap 80 éves, a telekkönyvi rendszer és a telekkönyvi nyilvánosság elve ma sem tekinthető hazánkban megvalósítottalak. Azzal indokolták ezt gyakran, hogy a magyar nép felfogásával ez a rendszer még ma sem vág össze és így annak szigorú keresztülvitele és alkalmazása az ingatlanra vonatkozó jogszerzések és jogváltozások elbírálásánál az élet felfogásával szemben méltánytalanságra vezetne. Nagyon helyesen hozták fel ezzel szemben az ellenkező álláspont hívei különösen az ú. n. kétszeri eladás jogi elbírálásánál, hogy a magyar nép eléggé érett arra, hogy a telekkönyv jelentőségét megértse és különben is, ha más jogügyleti kötelező formáknál, így legújabban az ingatlan adásvételénél a joggyakorlat keresztül tudta vinni a jogszabály kötelező megtartását, épen a jogszabályban kifejezésre jutó törvényhozási célszerűségi és. méltányossági jogpolitikai indokból, úgy nyilván, ha a telekkönyvi rendtartás fennállásának hosszú ideje alatt a bírói gyakorlat a telekkönyvi nyilvánosság és a telekkönyvi jogszerzés elvét szigorúan alkalmazta volna, ma már telje-