Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - Tisztességtelen verseny, gazdasági élet és chícane (executio popularis

109 ben jogszabályként van idézve és belátjuk, hogy a községi jegyző, akit a közigazgatási és adóproblémák amúgy is túlontúl igénybe vesznek, nem foglalkozhatik állandóan a jurisprudentiával és hogy kevés ráérő idejét nem fordíthatja arra, hogy a szinte napról-napra megjelenő új törvényeket, rendeleteket és kúriai döntéseket böngéssze, csak azért, hogy az ügyesbajos dolgaikban egy kis jogsegélyért hozzá forduló falusi emberekéi: hiánytalan jogi tanáccsal és hézagmentesen megszerkesztett okiratokkal elláthassa. Ámde talán nem is tartoznék az ilyesmi az egyébként kitűnő közigazgatási hivatalnok amúgy is elég széles körben megvont feladatai közé? Talán inkább oly emberre kellene bízni a falusi emberek jogi szükségleteinek kielégítését, aki például — hogy a fenti ítélet témájánál maradjunk — gyakorló jogász létére ismeri a kir. Kúriának állandóan megismétlődő döntéseit, mely szerint már a telekkönyvi rendtartás 62. §-ának utolsó bekezdésére való tekintettel is valamely bejegyzett jog közelebbi meghatározásai a bejegyzés alapjául szolgáló okiratból ítélendők meg s ennélfogva aki a telekkönyvi jóhiszeműséget a maga részére vitatja, tekintse meg a telekkönyvi irattárban az illető okiratot és szerezzen tájékozódást mindarra vonatkozólag, ami az ügyletkötés szempontjából releváns lehet. így például egy ugyancsak 1933. évben hozott ítélet (744. ex 1933. sz.) tényállása szerint a telekkönyvi irattárban elfekvő adásvételi szerződés tájékozta volna a peres felet arról, hogy van-e és ha igen, minő rendelkezés az adásvételi szerződésben a megváltási eljárást illetően, mert az a körülmény, hogy mi képezheti adásvétel tárgyát, az adott esetben a megváltási eljárás eredményétől függött; minthogy pedig az illető ügyfél e tájékozódási kötelességét elmulasztotta, ennek a következménye a pervesztés volt. Az ilyen és hasonló esetek eléggé dokumentálják, hogy a jogtudomány is száz százalékosan képzett s gyakorlatban is abszolút verzátus embert kíván meg és ép úgy, mint a falusi borbély aligha alkalmas a foghúzáshoz, hanem ahoz med. univ. orvos szükséges, ép így a félig-meddig való tudásnak és a valamicskét való hozzáértésnek a jogélet terén sincs keresni valója. Ha az ügyvédség célt akar érni a jegyzői magánmunkálatok elleni küzdelmében, akkor a kongresszusokon és ankéteken való panaszkodás helyett a fentihez hasonló esetek feltárásával kell a nagyközönséget meggyőznie arról, hogy a jegyzői magánmunkálatok betiltását nem az ő kenyéririgysége, hanem a közérdek előmozdítása teszi eminens kívánalommá. F. P. Az új telefonkönyv érdekes, de épp annyira fájdalmas adalék a budapesti ügyvédség helyzetére. Az összes foglalkozási ágakhoz képest aránylag a legnagyobb mértékben volt kénytelen leszereltetni telefonját a budapesti ügyvéd. Ennek a gazdasági kihatásairól kár sokat beszélni. Annyira köztudomású az ügyvédség leromlott gazdasági helyzete, hogy ez legfeljebb csak további bizonyítékot jelent. De érdemes szólni arról, hogy mily rövidlátó politikát folytat a telefonígazgatóság, amikor az olyan