Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - Tisztességtelen verseny, gazdasági élet és chícane (executio popularis

1Ü0 sűrűben fordul elő, mint az „Ujabb magánjogi fejtegetések" megírása idejében, hogy különböző jogágak megcsinálják a maguk, zsögödi kifejezéssel élve, házi magánjogát és ugyanakkor saját partikuláris céljaik kedvéért többékevésbé el is torzítanak alapvető magánjogi elveket. Ez a rovat fel akarja venni a merőben jogászi eszközökkel vívott küzdelmet ennek a módszernek állandósulása ellen. * A vegyészeti termékek forgalmi adóváltságáról szóló 158.000 1933. számú pénzügyminiszteri rendelet 6. §-ának (1) bekezdése szerint az adóváltság alá eső árut munkadíjért csak annak megrendelésére szabad előállítani, vagy újból átdolgozni, aki ilyen munka végeztetésére a pénzügyigazgatóságtól engedélyt kapott. Ez a szakasz nem elégszik meg pénzügyi jogi joghátrányok kilátásbahelyezésével azok részére, akik adójukat nem fizetik meg, hanem egész egyszerűen egy magánjogi szerződés, egy vállalkozási szerződés megkötését pénzügyi hatósági engedélytől teszi függővé. A szakasz következő bekezdése szerint az engedélyt megkaphatja mindenki, aki igazolja, hogy a szóbanforgó áruk forgalombahozatalával, illetve továbbfeldolgozásával keresetszerűen foglalkozik. Ámde nem értjük, melyik magánjogi jogszabály az, amely lehetővé teszi, hogy a hasonló szerződéseket keresetszerűen nem kötő jogalanyokat valamely szerződés megkötésétől eltiltsák? Miért nem elegendő, ha a rendelet, bármely szigorú joghátrányok terhével, a forgalmi adó megfizetését kellően biztosítja? Van-e egyáltalában ennek a tilalomnak magánjogi hatálya, vagy pedig ez a rendelkezés csak lex imperfecta a magánjogi joghatály szempontjából? Mi történik akkor, ha a pénzügyigazgatóság a keresetszerűen foglalkozó személynek nem adia meg az engedélyt? Csupa oly kérdés, amelyre a rendeletben hiába keresünk feleletet. * A volt népjóléti minisztérium 1300 1932. számú rendeletének 30. §-a a következőképpen szól: ,,A közkórházban elhaltak után hátramaradt ingóságok — ha a betegnek hozzátartozói nincsenek, vagy a tárgyakra igényt nem tartanak és azt írásban a kórház igazgatójának be nem jelentik — három hó eltelte után — kellőleg fertőtlenítve, a kórház javára elárverezhetek, illetve felhasználhatók." Megjegyzendő, hogy nem az ápolási díj behajtásának módjáról van szó, amelyről külön rendelkezik a rendelet 27. §-a, hanem törvényes örökösödési rendünkbe új jogosult lép be: a közkórhóz, amely — ellenkező rendelkezés híj ián — még