Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Jogirodalom és jogfejlődés

75 mos esetben a maga részéről is állást foglalva egyes, a tudományban és a bírói gyakorlatban még vitás kérdésekben. Előadó szerint a csendes társaság sui generis kereskedelmi társaság. E csendestársi viszonynak köztudomásra hozása akár egyénenkénti közlés, akár körlevél útján, szerinte még nem állapítja meg a csendes társ kezesi felelősségét, csupán ha a köztudomásra hozás dolus-szal párosul. A bírói gyakorlat szerint a csendes társnak nincs joga az értékemelkedésből előálló nyereségre. Szende ezt a szabályt mereven alkalmazva nem teszi magáévá, sőt hajlamos arra, miszerint a csendes társat a vállalat valóságos nyereségéből — melyhez az értékemelkedés hozzászámítandó, — különösen a csendes társ kiválása esetére részeltesse. A csendestársasági törvény 120. §-ának 2. bekezdése szerint a csendes társ végkiegyenlítése tekintetében másodrangú hitelezővé degradálódik. Előadó szerint ez a rendelkezés — figyelemmel a törvény 122. §-ára, mely a csődtörvény 27. §-ánál lényegesen szigorúbb, megtámadási jogot kreál, — felesleges Álláspontja szerint — szemben a Glücksthal—Huppert-féle kommentárban lefektetett nézettel, — e szakasz csupán ügyleti hitelezőkkel szemben érvényesíthető. Az előadás befejezéseképen párhuzamot vont Szende a csendes társaság és a betéti társaság között, kiemelvén e két társasági alakulat közötti számos rokonvonást és a fenná lló különbségeket. Az előadást vita követte, melynek során dr. Glücksthal Andor a csendes társaság jogdogmatíkai minősítéséről, dr. Blau György az előadó által felvetett értékemelkedési kérdésről, ifj. dr. Nagy Dezső a kérdés uzsorajogi vonatkozásairól szólott. A vitát dr. Beck Salamon zárta le az összes vitakérdéseket érintő felszólalással. IRODALOM. ^Jogirodalom és jogfejlődés. Irta: Ifj. dr. Szigeti László. A jogirodalomnak különösen a magánjog terén a jogfejlődésre való döntő hatását bizonyítani jogászok előtt alig szükséges. Mai jogunk a római jog rendszerén épül fel, még pedig oly módon, ahogy az az Institutiones és a Digesták töredékeiben és később a glosszátorok, a pandektisták irodalmi feldolgozásában reánk maradt. Az institutiók és a digesták sem mások, mint római jogi írók munkáiból, ki jelen-