Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A részvénytörvény előkészítése. A magyar részvényjogi reform anyagának előkészítése. A magyar Jogászegylet által kiküldött Bizottság munkálata [könyvismertetés]

519 foglalkozni kívánnak, e munka nélkülözhetetlen forrásmű lesz. Elégtétellel kell megállapítani, hogy az előterjesztett vélemények s a nyomukban kialakult vita előbbrevitte a felvetett kérdéseket, ami jogi bizottságok működéséről nem minden esetben mondható el. Ennek főokát abban látjuk, hogy a bizottság tagjai főfeladatukat nem egymás meggyőzésében, hanem abban látták, hogy ki-ki a maga tapasztalatából leszűrt nézetek közlésével adalékot szolgáltasson a jogalkotó számára. Elősegítette termékeny nézetek kialakulását, hogy a kérdések zárt ülésekben tárgyaltattak s a napi politika kérdéseitől teljesen függetlenítettek, A főkérdésekben a bizottságban a következő elvek alakultak ki: Nem kívánatos a részvényjog incidentális, novelláris reformja; átfogó, szerves részvényjog alkotandó; Kuncz Ödön a társasági jog egységes kodifikálása mellett tört lándzsát. A mi törvényünk szuccessiv alapítási rendszere fenntartandó; a szimultán alapítás, melyet a német T. egyedüli alapítási mód gyanánt kíván megvalósítani, szintén szabályozandó. Az apport alapítás újból szabályozandó, de a túlságos megnehezítés kerülendő (Sichermann, Proszvimmer, Kohner). A revisori vizsgálat az alapításnál szükséges (Kuncz, Lévy). A mellékszolgáltatásra kötelező részvény létesítése megengedendő. A többszörös szavazati joggal bíró részvények kibocsájtása megengedhető; mégis csak bizonyos kautélák mellett, amelyeket a német T. tartalmaz s egyes tagok (Doroghi) javasolnak. A jóhiszeműen felvett osztalék nem követelhető vissza. A saját részvények megszerzésének tilalma fenntartandó, mégis bizonyos kivételekkel (Kuncz, Kohner). Az igazgatóság és felügyelőbízottság ügy- és működési körének jelenlegi szabályozása helytelen. A vállalat ügyvezetése az igazgatókra bízandó. Az elhatározás joga a mindennapi ügyvitelt meghaladó kérdésekben egy a részvényesek által kiküldött testületet, az igazgatótanácsot illesse; ez gyakorolja a materiális ellenőrzést is, A felügyelőbizottság helyébe a kötelező revisio lép. A részvényes kérdezési jogának problémája a válaszadás oldalán van. A kérdezési jog nem részvényesi külön jogként (Schuster és a bírói gyakorlat), hanem kisebbségi jog gyanánt kezelendő. Helytelen a német T. Spruchstelle intézménye, mint a felmerülhető vitákban döntő fórum; a döntés szuverénül a közgyűlést illesse, esetleg perenkívüli eljárásban jogorvoslat kizárásával a cégbíróságot (Gallia). A mérlegkészítésre vonatkozó törvényi szabályozásnál különbséget kell tenni ú. n. folytonossági mérleg s a fúzió, liquidáció, csőd és kényszeregyesség esetére készülő mérleg között. Mintamérlegek rendeleti úton való kiadása és kötelezővé tétele