Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Magánjogi Törvénykönyvünk Javaslatának 990. §-ához

497 ment az első német kodifikációba, a preussisches allgemeines Landrechtbe, melynek I. részében a 4. címnek 105. §. így szól: „Hángt die Bedíngung von einer freien Handlung des Berechtigten oder eines Dritten ab, und hindert der Verpflichte vorsatzlich, dass die Bedingung nicht zur Wirklichkeit gelangt, so ist dieselbe in Ansehung seiner für erfüllt zu achten." Megtalálható a lex 161. ezen téves magyarázata még Báron Pandektáiban (9. kiadás, 1896. p. 105.), ki így szól: ,",Bei allén Rechtsgescháften gelten alle Bedingungen als erfüllt, wenn derjenige, welcher an der Nichterfüllung Interessé hat, doloser Weise (genauer: in einer dem Sinne des Rechtsgescháfts zuwiderlauíenden Weise) ihre Erfüllung verhindert. Báron azonban nem vette észre, hogy „dol oser Weise" és ,,in einer dem Sinne des Rechtsgescháfts zuwiderlauíenden Weise" két különböző kategória, mert ,,in einer dem Sinne des Rechtsgescháfts zuwiderhaufenden Weise" lehet dolus nélkül s így vétlenül is a feltétel teljesülését meghiúsítani. Pfaff Leopold, néhai bécsi egyetemi tanár, klasszikus, 1880-ban megjelent művében ,,Gutachten über die beantragte Revision des 30. Hauptstückes im II. Teile des allgemeinen bürgerlichen Gesetzbuch.es" bizonyította először, hogy az osztrák polgári törvénykönyvnek helyes magyarázata a következő eredményre vezet: ,,Es gibt Fálle, in welchen man nur für verschuldeten Schaden, und solche, in denen man auch für unversehuldeten Schaden einstehen muss, beidé Sátze sind als koordinierte nebeneinander zu stellen." Miután pedig a magyar magánjogi törvénykönyv 1913. és 1928. évi javaslatai is ugyanezen álláspontot követik és ellentétben a német polgári törvénykönyvvel, a két kategóriát (vétkes és vétlen kártérítés) egymástól systematice is helyesen elkülönítik, nincs értelme, hogy miért recipiáljuk mi contra rationem juris a német polgári törvénykönyv 162. §-át oly módon, mint ezt a svájci kötelmi jog fent idézett 156. szakasza tette. Dr. Schwartz Izidor. JOGGYAKORLAT. A judíkatura kiemelkedő döntései. A kír. Kúria jogegységi tanácsai négy kérdés tárgyalását tűzték ki november lí-ére. Csak helyeselni lehet, hogy a kir. Kúria egyre gyakrabban ragadja meg az alkalmat arra, hogy vitás kérdéseket autentikus módon döntsön el. Lapzártáig még nem ismeretes előttünk a kir. Kúria döntéseinek hiteles szövege és csak hallomásból értesülünk arról, hogy a kir. Kúria megállapítása szerint a hírlapírónak igénye van végkielégítésre, valamint igenlőleg döntötte el a jogegységi tanács