Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Törvényjavaslat a zugirászatról

494 kezik megbízójával és így a sértettként fellépő megbízónak egyedülálló vallomása rendszerint nem lesz elegendő bizonyítékként elfogadható. A vándorgyűlés ezzel kapcsolatban reámutatott arra, hogy a zugirászat üldözését nem teszi kívánatossá, illetve a zugirászokat nem azért kell üldözni, mert a zugirász ellenszolgáltatásért működik, hanem azért, mert a kellő qualifikátió és minden erkölcsi felelősség nélkül működő zugirászati tevékenység az ügyfélre és a közre egyaránt veszélyes. Amint a gyakorlati életben mellékes az, hogy a kuruzsló tanácsaira orvoshoz nem menő beteg ember elpusztulását a kuruzsló anyagi érdekéből okozta, akként a zugirászati tevékenység büntetésénél is a díjazás vagy ellenszolgáltatás elfogadása legfeljebb minősítő körülményként volna mérlegelendő, de nem biztosíthat ennek hiánya a mindenképpen veszélyes zugirász javára büntetlenséget. Örömmel üdvözöljük a törvényjavaslatnak azon rendelkezését, amely egyfelől zugírászatnak minősíti az okirat szerkesztést, másfelől azt is, ha valaki kellő jogosultság nélkül szóval, írásban, vagy sajtóközleményben, avagy bármi más módon magáról azt a látszatott törekszik kelteni, hogy az ügyvédség gyakorlására, vagy a képviseletre, beadvány, vagy okirat szerkesztésére jogosult. Ha a javaslat ezen rendelkezése törvényerőre fog emelkedni, úgy végre véget fognak érni azok az ajánlkozások, amely körlevelek szétküldésével, újságokban megjelent apróhirdetésekkel az ügyvédség felháborodására mindinkább kisajátítani igyekesznek az ügyvédi területeket. Igen bölcsek a törvényjavaslatnak azon rendelkezései is, amelyek elrendelik azt, hogy a zugirászat tárgyában hozott ítéletek az ügyvédi kamarával közöltessenek és amelyek az ügyvédi kamarák kötelességévé teszik azt, hogy a zugirászat miatt elitélt egyének névsorát az ítélet hatályának tartama alatt az ügyvédi kamarák területén működő bíróságok és a közigazgatási hatóságok helyiségeiben szembeötlő módon kifüggesztessék. Ezzel kapcsolatban a törvényjavaslat akként rendelkezik, hogy az, akinek neve a kifüggesztett névsorban fel van tüntetve, nem lehet az 1911: I. t,-c. 95. §-ának 3. pontja alapján perbeli meghatalmazott sem. Ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban felhívjuk az ügyvédség figyelmét arra, hogy a most idézett törvénycikk rendelkezése alapján a kereskedő helyett eljárni jogosított kereskedelmi meghatalmazott fogalma alatt helyesen csak oly személyt lehet érteni, aki a kereskedő üzletében állandóan kereskedelmi alkalmazottként van alkalmazva, ellenben a törvény helyes értelmezése kizárja azt, hogy a keres-