Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Törvényjavaslat a zugirászatról

494 kezik megbízójával és így a sértettként fellépő megbízónak egyedülálló vallomása rendszerint nem lesz elegendő bizo­nyítékként elfogadható. A vándorgyűlés ezzel kapcsolatban reámutatott arra, hogy a zugirászat üldözését nem teszi kívánatossá, illetve a zugirászokat nem azért kell üldözni, mert a zugirász ellenszolgáltatásért működik, hanem azért, mert a kellő qualifikátió és minden erkölcsi felelősség nél­kül működő zugirászati tevékenység az ügyfélre és a közre egyaránt veszélyes. Amint a gyakorlati életben mellékes az, hogy a kuruzsló tanácsaira orvoshoz nem menő beteg ember elpusztulását a kuruzsló anyagi érdekéből okozta, akként a zugirászati tevékenység büntetésénél is a díjazás vagy ellenszolgáltatás elfogadása legfeljebb minősítő kö­rülményként volna mérlegelendő, de nem biztosíthat ennek hiánya a mindenképpen veszélyes zugirász javára büntet­lenséget. Örömmel üdvözöljük a törvényjavaslatnak azon rendelkezését, amely egyfelől zugírászatnak minősíti az ok­irat szerkesztést, másfelől azt is, ha valaki kellő jogosult­ság nélkül szóval, írásban, vagy sajtóközleményben, avagy bármi más módon magáról azt a látszatott törekszik kelteni, hogy az ügyvédség gyakorlására, vagy a képviseletre, be­advány, vagy okirat szerkesztésére jogosult. Ha a javaslat ezen rendelkezése törvényerőre fog emelkedni, úgy végre véget fognak érni azok az ajánlkozások, amely körlevelek szétküldésével, újságokban megjelent apróhirdetésekkel az ügyvédség felháborodására mindinkább kisajátítani igye­kesznek az ügyvédi területeket. Igen bölcsek a törvényjavaslatnak azon rendelkezései is, amelyek elrendelik azt, hogy a zugirászat tárgyában hozott ítéletek az ügyvédi kamarával közöltessenek és ame­lyek az ügyvédi kamarák kötelességévé teszik azt, hogy a zugirászat miatt elitélt egyének névsorát az ítélet hatályá­nak tartama alatt az ügyvédi kamarák területén működő bíróságok és a közigazgatási hatóságok helyiségeiben szem­beötlő módon kifüggesztessék. Ezzel kapcsolatban a tör­vényjavaslat akként rendelkezik, hogy az, akinek neve a kifüggesztett névsorban fel van tüntetve, nem lehet az 1911: I. t,-c. 95. §-ának 3. pontja alapján perbeli meghatalmazott sem. Ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban felhívjuk az ügy­védség figyelmét arra, hogy a most idézett törvénycikk ren­delkezése alapján a kereskedő helyett eljárni jogosított kereskedelmi meghatalmazott fogalma alatt helyesen csak oly személyt lehet érteni, aki a kereskedő üzletében állan­dóan kereskedelmi alkalmazottként van alkalmazva, ellen­ben a törvény helyes értelmezése kizárja azt, hogy a keres-

Next

/
Thumbnails
Contents