Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A gazdatartozások fizetésének ujabb szabályozásáról

491 lapítandó szabályok nemcsak eljárási, hanem lényeges anyagi szabályok lesznek, mert az, amit a rendelet a magánegyességről mond, még csak legnagyobb általánosságban sem szabja meg azt az irányt, melyben a magánegyességi eljárás mikénti szabályozása történni fog. Természetcsen rendkívül nehéz problémának megoldásáról van itt szó. Mindenekelőtt kérdéses, vájjon tisztán magánegyezkedésről lesz-e szó, vagy pedig a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásnak általános alapvető elvei ebben a magánegyességi eljárásban érvényesülni fognak-e? Nevezetesen, hogy az eljárás egyik célja a hitelezők érdekének a csődeljárásnál megfelelőbb biztosítása legyen-e; hogy a kényszer. amely esetleg alkalmazást nyer, a hitelezők többsége által, azok kisebbségére gyakorolható kényszer lesz-e; és hogy a jóhiszemű adós személyes körülményei megfelelően figyelembe vétetnek-e, vagyis már menthetetlenül elesett gazdasági exisztenciák támogathatók-e az eljárással. Avagy talán magánegyességen annak az eljárásnak mutatis mutandis alkalmazását kell érteni, amelyet a rendelet a 10 kat. holdnál nem nagyobb, vagy K 100.— kat. tiszta jövedelmet meg nem haladó ingatlanok adósságának rendezése érdekében (27. §.) ír elő? További kérdés, összekapcsolható-e ez a magánegyességi eljárás a kényszerlebonyolítással vagy sem? Azután súlyos jogi problémák merülnek fel a telekkönyvi prioritással kapcsolatban, amelyek az általános kényszeregyességi eljárásban a külön kielégítési jognak feltétlen érvényesülése révén zavart nem okoznak. Ezzel •<% magánegyességi, vagy esetleg mezőgazdasági kényszeregyességi eljárással külön kell az alapelvekre és részletekre kiterjedően foglalkozni, mert a rendeletben foglalt úgyszólván semmitmondó rendelkezések egyáltalában nem alkalmasak, hogy azokkal szemben mindaddig állást lehessen foglalni, amíg a külön ,,eljárásínak" jelzett, de lényegileg anyagi rendelkezéseket tartalmazó rendelet nem ismeretes. A rendelet az ingatlannak magánkézből eladását végrehajtási árverés hatályával lényegileg ugyanúgy szabályozza, mint ahogy ez már a 6300. sz. rendeletben megtörtént. Sajnos, ahelyett azonban, hogy a régi rendelkezések néhány hibája korrigáltatott volna, egynémely pontban roszszabbodott az eljárás. — Hasonlóképen szabályozza a rendelet a rendkívüli gazdasági károsodás esetén az árverés elhalasztását. Mindössze lényegtelenebb módosítások történtek utóbbi kérdésben, melyekre e helyütt ki nem térünk. Örömmel üdvözöljük a rendelet azon újítását, hogy megszüntette a régi rendelet 15. §-ának az árverés elhalasztása 2