Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 9. szám - Dr. Medvigy Gábor: A földteherrendezés és a kamat sorsdöntő problémái [könyvismertetés]
125 K. Az ismétlődő szolgáltatások esetére ugyanis még fokozottabban érvényesül az a jogelv, hogy az a fél, aki magát az esedékes követeléssel szemben ugyanazon jogviszonyból eredően ellenkövetelés érvényesítésére jogosítottnak érzi, e felől az ellenérdekű felet kellő időben és módon tájékoztatni köteles. Ennek az elmulasztásából annál indokoltabb a haszonbérleti jogviszonyok esetében az igény érvényesítésétől való elállásra vonni le következtetést, mert a mulasztás az ellenérdekű felet a legtöbb esetben akadályozni alkalmas annak a bizonyításában, hogy a viszonkövetelés egészben vagy legalább egy részében az ezt érvényesítő félnek a gazdaság vezetésében elkövetett valamely hibájára vezethető-e vissza. Ezekből kiindulva és azt is figyelembe véve, hogy az I. rendű alperes az 1927/28. első gazdasági évet illetően a saját perbeli előadása szerint sem emelt a felperes előtt kifogást az ingatlan használhatósága tekintetében s ebből származtatott követelését is csak a harmadik év hátralékos haszonbére iránt ellene folyamatba tett jelen per során vette viszonkeresetbe, a m. kir. Kúria az I-ső rendű alperes viszonkeresetének azt a részét, amely az 1927/28. gazdasági évre jogfenntartás nélkül kifizetett haszonbéri összeg visszakövetelésére igényel, jogszerűnek nem találta, ezúttal annál is kevésbbé, mert az igény érvényesítésének az előfeltételei felől I. rendű alperes — aki a szakértői megállapítás szerint az első évben a legelő feltörésénél túlment az okszerű gazdálkodás követelte határon és a terület egy részét a kelleténél mélyebben szántotta fel, tehát a saját hibájával is fokozta a gazdálkodással járó kockázatot — foglalkozásánál és az abban való szakértelemnél fogva már az első év gazdasági eredményéből kellően tájékozott volt, ha tehát ő a haszonbérlet második évét kifogás és jogfenntartó nyilatkozat nélkül megkezdette és lefolytatta, utólagosan abból a belső indokból sem állhat elő az igény érvényesítésével, hogy az őt ért hátránynak valamelyik következő gazdasági év eredményéből, való kiegyenlítésére számított. Az előbbiekben már kifejtettekből viszont következik azonban az is, hogy megáll az I. rendű alperesnek az a joga, hogy a kereseti követeléssel szemben az 1928/29, és 1929/30. gazdasági évekről viszonkeresetbe vett és a haszonbérbeadóval a perbevonás útján már kellő időben és módon közölt igényét ellenvethesse. (1933. jún. 9. — P. VI. 4306/1932.) 117. Mt, 1737. §. — Vétlenül okozott kár megtérítésére kötelezés méltányosság alapján, — Aki nagyobb terjedelmű gazdasági vagy ipari üzemet folytat, már az érdekelt felek vagyoni viszonyaira tekintettel is, a jogban is érvényesülő méltányosság elvénél fogva felel az e foglalkozás, vagy üzem gyakorlása közben a másnak vétkesség nélkül okozott károkért. Ez esetekben tehát a vétkesség nélkül való felelősség elvének az alkalmazását a foglalkozás vagy üzem természete vagy terjedelme, esetleg az érdekelt felek vagyoni viszonyai teszik indokolttá. K. Alaposan panaszolja az I. r. alperes a fellebbezési bíróságnak döntését, amellyel a bekövetkezett kárért őt vétlensége megállapítása mellett