Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám - Perveszteség perbenállás nélkül

IX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 1933. NOVEMBER POLGÁRI JOG Perveszteség; perbenállás nélkül. Irta: Dr. Marton Géza egyetemi tanár. Az olvasó bizonyára meglepődve figyel fel e paradox cím olvastán: hát ilyen is van? — Igen, van. Jelenlegi jogunk szerint kétségtelenül van. Sőt Mt.-ünk is azon az úton van, hogy ezt a furcsaságot kodifikálja. Pervesztes lehet valaki — értve ezt érdemben, a lényeget illetőleg s nem pusztán formailag — akár milliós vagyon erejéig is, anélkül, hogy valaha is perben állott volna, sőt az ő bőrére menő eljárásról még csak egy szót is hallott volna. Az eset, melynek kapcsán ez az abszurd helyzet előállhat, a következő: *) Szívszél hüdésben hirtelen meghal egy agglegény, aki házasságonkívüli viszonyt folytatott egy nővel, kinek e viszonyból gyermekei születtek. Végrendelet híjján a bíróság az örökséget átadja a legközelebbi törvényes örökösnek (felmenő, testvér stb.), az ingatlanokat át is írják annak rendje és módja szerint. Nemsokkal ezután azonban egy szép napon az örökös keresetet kap, melyet egy előtte talán teljesen ismeretlen nevű hölgy, hasonlókép teljesen ismeretlen gyermekei nevében, akik azonban most már az elhunyt nevét viselik, mint ezeknek t. és t. gyámja indít ellene a hagyaték kiadására azon a címen, hogy állítólag az örökhagyótól származó gyermekeit időközben királyi (kormányzói) kegyelem törvényesítette, így a hagyaték a Mt. 204. §. 2., 205. §. 1. és 1788. §. szerint a most már törvényessé vált gyermekeket illeti. Az örökös utána szaladgál a dolognak és megtudja, hogy a keresetlevélnek csakugyan igaza van: a törvényesítés megtörtént anélkül, hogy arról neki mégcsak sejtelme is lett volna, mert hisz *) Az eset költött annyiban, hogy egy valósággal megtörtént eset részletei vannak a demonstráló cél kedvéért kissé kihegyezve, (így különösen költöttek a példában található büntetőjogi vonatkozások.) 1