Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - Behajthatók-e a 25 pengőn aluli követelések?

114 fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, — mikép a vélelem amellett szól, hogy — mivel felperes nem is állította, hogy a m. kir. Vetőmagvizsgál Állomás ólomzárja meghamisíttatott volna, — és mivel felperes maga is azt állította, hogy az a lucerna mag lett elvetve, amelyet alperes küldött, a Ve tömagvizsgáló Állomás 16. sorsz. véleménye szerint pedig az állami ólom zárolás alsó tisztasági határa 95%, — az alperes által szállított lucerna ma a minőségi feltételeknek megfelelt. Ezzel a vélelemmel szemben tehát — mivel felperes a megvett áru említett minőségi hiányosságára alapította kártérítésre irányuló keresetét — a felperes tartozott volna bizonyítani, hogy az alperes által küldött s át vett áru valóban nem volt szerződésszerű. Ennek a körülménynek közvetlen bizonyítása azonban most már — szóbanforgó lucerna mag bevetés által történt megsemmisülése folytán és annak folytán, hogy felperes a lucerna magra vonatkozó előírt vegyvizs gálati bárcákat nem tudja felmutatni, ennek hiányában pedig a lucerna magából a vegyvizsgálatkor vett mintát feltalálni nem lehet, — lehetetlenné vált. Abból a körülményből pedig, hogy a felperes az irányadó tényállá szerint az elvetett lucerna magból 4—65%-ig lóherével vegyes lucerna ter mést kapott, — figyelemmel a fellebbezési bíróság ítéletében idevonatkozó lag kiemelt és meg nem támadott tényekre, — nem lehet okszerűen arra következtetni, hogy az alperestől vett és elvetett lucerna mag már az áru szállíásakor a szerződésben megengedettnél nagyobb százalékú lóhere magot tartalmazott volna, — sőt ellenkezőleg abból a körlüményből, hogy a lóhere a lucernás egyes helyein különböző arányban, néhol csak 4% arányban jelentkezett, alaposabbnak mutatkozik az a feltevés, hogy a lóherének néhol nagyobb arányú kifejlődését nem annak az elvetett lucerna mag között való 4%-nál nagyobb számarány, hanem egyéb, nyilván a szakértők véleményében említett és nem az alperesnek felróható körülmények okozták. Minthogy ezek szerint a felperes az átvett áru szerződéses minőségének hiányosságát, így kerestének alapját bizonyítani nem tudta, — a fellebbezési bíróság ítéletének a keresetet elutasító jogi döntése az anyagi jognak megfelel. (1933. máj. 12. — P. IV. 237/1932.)