Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - Behajthatók-e a 25 pengőn aluli követelések?

111 kolt árut ott megtekinti, kiválasztja, vételi elhatározását kijelenti s csak az ügylet véglegesítése és a kötlevél kiállítása végett, megy a kereskedő vagy megbízottja a vevőkhöz, — megrendelés gyűjtéséről nem lehet szó, következésképpen az 1900: XXV- t.-c. tiltó rendelkezései alkalmazást nem nyerhetnek. K. Helyes a fellebbezési bíróságnak az első bírósági ítéletből átvett az a jogi álláspontja, hogy miután a vevők saját kezdeményezésükre önként keresték fel az alperesi cég üzletét traktor vásárlás céljából s a traktor megszemlélése után néhány nap elteltével a kiskorú I. Lajos édes apjának azzal az üzenetével ment el megint az alpereshez, hogy a gépet megveszik s az alperes csak ezt követőleg küldte ki megbízottját a felperesékhez a kötlevél aláíratására, a felperesek nem hivatkozhatnak a megrendelések gyűjtéséről szóló 1900: XXV. t.-c. 1. §-ában foglalt tiltó rendelkezésre, mert a törvény szövege, valamint az ezt életbe léptető 27.483/901. K. M. rendelet 4 §-a kétségtelenné teszik, hogy . . . mint a fejben . . . (1933. máj. 24. — P. VII. 2041/1932.) 103< Kt. 55. §. — Ügynök jogállása, — I. Az ügynök üzletszerző tevékenységének az igénybevétele nemcsak szolgálati szerződéssel, hanem megbízási (ú. n. ügynöki) szerződéssel is történhetik. — II. Szolgálati szerződés csak akkor jön létre, ha az ügynök a maga munkaerejét egészben vagy részben a munkaadó üzlete körében teljesítendő szolgálatokra ellenérték mellett állandóan és a munkaadóval mint főnökével függési viszonyban köti le. Ez ismérvek bármelyikének hiánya esetében az ügynök és az ennek közbenjáró tevékenységét igénybevevő fél között megbízási viszony keletkezik. — III. A szolgálati viszonynak általában nem lényeges ismérve az, hogy a munka ellenértéke már előre meghatározott állandó összeg legyen. Az a körülmény tehát, hogy az ellenérték az ügynök javára egészben a megkötött ügyletek után elért jutalékban van megállapítva, a jogügyletnek szolgálati szerződéssé minősítését ki nem zárja. — IV. A szolgálat kizárólagossága nem feltétlen ismertetőjele a szolgálati jogviszonynak, mert az alkalmazott a főnöke engedelmével vagy tudtával más részére is fejthet ki tevékenységet. — V. Lényeges azonban, hogy az ügynök a maga munkaerejét függőségi viszonyban kösse le a munkaadó javára, mert e nélkül az ügynök nem mint a munkaadó segédszemélyzetének a tagja, hanem mint önálló kereskedő (önálló ügynök) jár el. K. Nem teremtett függőségi viszonyt a felek közt az a körülmény, hogy az alperes a megállapodás alkalmával egy bizonyos vevőkört jelölt ki a felperes számára, viszont egyes vállalatok látogatását kizárta, mert ezek a rendelkezések mint a megbízó ügyeinek megbízásszerű vitelét meghatározó intézkedések a megbízási ügylet természetéhez tartoznak. Nem ellenkezik a megbízási viszony természetével, hogy az alperes igazgatója egyes esetekben elkísérte a felperest üzletszerző útjára. Épp ily kevéssé lehet a függőségi viszonyra következtetni a 3. ./• alatti levél tartalmából vagy hangjából