Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - A versenytörvény módosítása

411 detés szövegét, valamint a hirdetésre engedélyezett időtartamot, mely három hónapnál hosszabb nem lehet. Az elsőfokú határozat ellen a kamara és a folyamodó csak akkor élhet fellebbezéssel, ha a határozat a kereskedelmi kamara véleményének nem felel meg. A kiárusítás befejezte, illetőleg az engedélyben megszabott idő lejárta után az iparhatóság a kereskedő ipar jogosítványát hatályon kívül helyezi. Ettől az időponttól számított két éven belül új iparigazolványt csak akkor nyerhet, ha az új üzlete más községben, illetőleg Budapesten más kerületben van és nem esik az előbbi közelébe. Az iparhatóság időnkint köteles ellenőrizni, hogy a kereskedő az engedélyben megszabott feltételeket betartja-e. A szabályok megszegése kihágást képez, ezenfelül pedig a versenytárs a Tvt. IV. fejezete szerint követelheti az e törvénybe ütköző magatartás abbanhagyását és szándékosság vagy gondatlanság esetén kártérítést is. Karácsonyi, húsvéti, továbbá a kereskedelmi kamarák által évenként legfeljebb két ízben engedélyezett idényvégi, leltári árusítást ezentúl is engedély nélkül szabad hirdetni. Az 1923: V. t.-c. 29. §-ának az őstermelők önkéntes árverésére vonatkozó része hatályában fennmarad, A törvény 12. §-a a tisztességtelen verseny ügyekben alakított választott bíróságok hatáskörét terjeszti ki, amikor megadja nekik a jogot, hogy az ideiglenes intézkedés tekintetében a kereset beadása előtt is határozhatnak. (A 18. §i. értelmében az itt említett ideiglenes intézkedésnek helye van a Tvt.-be ütköző bármely cselekmény miatt is.) A 23.800/1924. I. M. rendelet 3. §-a szerint a per megindulása után a perbíróság (törvényszék vagy választott bíróság) határoz az ideiglenes intézkedés tárgyában, A perindítás előtt azonban ez az intézkedés a rendes bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozott. A jelen törvény szerint azonban a választott bírósági eljárásban is kérheti a felperes, hogy az ideiglenes intézkedés tárgyában a per tárgyalása előtt határozzanak. Ilyenkor az igazságügyminiszter által a választott bíróság elnökéül kijelöltek közül ezzel a feladattal megbízott ítélőbíró határoz. Látszatra tehát ugyanaz volna a helyzet, mint a rendes bíróságoknál, ahol szintén egyesbíró dönt, Valójában azonban lényeges különbség van a kettő között. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat a gyakorlatban már el is dönti a pert. A felperes kezébe adott fegyver igen veszélyes, úgyhogy alkalmazásában a legnagyobb óvatossággal kell eljárni. A törvényszéki eljárásban a gyakorlat létre is hozott egy az ellenfél érdekeit is kellően védő tényleges biztosítékot, miután a bíróság általában csak kontradiktórius eljárás alapján, a peres felek 2