Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - A H.T. 80. §. utolsó bekezdésének helyes értelme

IX. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 1933. OKTÓBER POLGÁRI JOG A H. T. 80. §. utolsó bekezdésének helyes értelme. Irta: Dr. Tóth György, a Kúria bírája. /. A viszonylagos bontó-okok elvi szempontjai. A magyar bírói gyakorlat a jogászi közvéleményt annyira hozzászoktatta a H. T. 80. §. utolsó bekezdésének a házasság bontásánál való alkalmazásához, hogy a szaksajtó feltűnő jelenségként kezeli a Kúria gyakorlatának olyirányú kifejlődését, amely a H. T. 80. §. utolsó bekezdését a kereset elutasításának megalapozására veszi igénybe. Ez a kérdés sokkal szélesebb körű és sokkal mélyebben járó, semhogy ezt a jogtörténeti háttér megvilágítása és az összehasonlító rendszer alkalmazása nélkül tisztán láthatnók és megnyugvást keltőén megfejthetnők. A törvény szóhangzata oly ethikumot rejt magában, amely a döntés tárgyául szolgáló házasság intézményével benső kapcsolatban van és ezért nem elég a törvény szóhangzatát külső habitusában szemlélni, hanem a házasság lényegének belső tartalmával kell a törvény szóhangzatát telíteni. A kérdés tisztán látásánál nem szabad elzárkózni annak a kiemelésétől sem, hogy a kérdés tárgyánál: a házasság intézményénél világnézeti szempontok csapnak össze. E világnézeti szempontoknak még vallási árnyalódásai is vannak.1) 1) A házasságkötés anyagi kellékein (a házassági akadályokon) kívül a házasságkötés formája tekintetében az európai államok a legszertelenebbnek látszó formákat alkalmazzák, azonban mindezek az egyes országok társadalmi fejlődésének irányában találják érthető indító okukat. a) Az egyházi házasságkötés rendszere áll fenn: Ausztriában. Spanyolországban, Portugáliában, Dániában, Norvégiában, Szerbiában és Görögországban. A titokzatos Oroszország egyházi házasságkötési rendszere egyenes vonalban átcsapott a másik végletbe: a szovjetházasságkötésbe. Jellegzetes azonban, hogy Szerbiát és Görögországot kivéve, az előbb említett államok kisegítő intézményként a polgári házasságot is elismerik, ha a felekezeti lelkész hiányában az egyházi házasságkötés nem vihető végbe. b) A kötelező polgári házasság intézménye van érvényben: franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban, Romániában és 1895. X. 1-től Magyarországon. 1