Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 7. szám - Vitás kérdések a perorvoslati érték körül

376 Ez csak néhány példa a felmerült vitás kérdésekből. Kérdem, mennyiben tehermentesíti a bíróságokat olyan perorvoslati korlátozó szabály, mely ennyi vitás nehéz jogi kérdés megoldására kényszeríti a bíróságokat? Ceterum censeo . . , ///'. Dr. Szigeti László. Közbenszóló ítélet. A Kúria P. III. 2172/1931. szám alatt közbenszóló ítélettel mondotta ki, hogy „felperesek a házasság érvénytelenségére irányuló keresetekkel a felebbezési bíróság ítéletében felhozott okokból el nem utasíthatók." A Pp. 391. §-a szerint közbenszóló ítélet akkor hozható, ha a követelés alapja és mennyisége szerint elkülöníthető vitelére az alap fennállása megállapítható. A hivatkozott szakasszal szemben tehát közbenszóló ítéletnek az adott esetben helye nem volt, amelyet legélénkebben mutat az, hogy az ítélet a házasság érvénytelenítési kereset alapját nem is állapítja meg, hanem csupán az alperesi előadásra vonatkozó védekezés alaptalanságát mondja ki. Az adott esetben, amennyire a kúriai döntésből kivehető, a felperesek tulajdonképen megállapítási pert tettek folyamatba, ami újabb akadályul szolgál közbenszóló ítélet hozatalára, minthogy a megállapítási perben közbenszóló ítélet hozatalának aktualitása sem merülhet fel, tekintettel arra, hogy a megállapítási pernek összegszerűségi vonatkozása nincs és így a vita A követelés alapja és mennyisége szerint nem különíthető el. Kovács Marcell ugyancsak ugyanazon az állásponton van (VI. füzet 2-ík kiadás 805. lap), hogy közbenszóló ítélet hozatalának a csupán megállapításra irányuló perben helye nincs. A perjogi szabályoknak megfelelőleg tehát nem közbenszóló ítélet, hanem egyszerűen feloldó végzés lett volna hozandó, mint ahogyan ez a Kúria gyakorlatában általában szokásos. Az a körülmény, hogy a bíróság egy önálló előkérdést dönt el, a közbenszóló ítélettel való döntést még indokolttá nem teszi, ha annak a törvényben megszabott feltételei nem forognak fenn. B. S. Telepítés. A fenti cím alatt f. évi 6. számunkban közölt cikkünk befejező része, amelynek sajnálatos nyomdai hiba következtében kimaradt. Most a következőkben pótoljuk: ,,Az adóföldek és az adósföldek megszerzése mint figyelemreméltó posszibilitás szerepel az értkezlet javaslatai között azzal az aggodalommal fűszerezve, hogy vájjon telepítési célra megfelelhetnek-e az így megszerezhető kétes minőségű és szanaszét fekvő kisebb földrészletek. Itt jelentkezik a „telepítési célokra alkalmas föld" fogalmának kényes kérdése, amely a „földbirtokpolitikai célokra alkalmas föld" fogalmazásában annyi költséges vitának, annyi elasztikus magyarázatnak volt