Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 7. szám - Tulajdonjog a követeléseken

364 széről még hozzáfűzzük, hogy a hitelező kijátszását célzó ügyletek csödbeli és csődönkívüli megtámadása, szóval az egész actio Pauliana és a hitelsértési törvény ugyancsak ezt a gondolatot szolgálják. A most érintett jogszabályok azonban a kötelem pozitív megsértésének következményeit szabályozzák, a jogtudományban azonban találkozunk olyan nézetekkel, melyek a tulajdonjog mintájára már a kötelem veszélyeztetése esetén megadják a hitelezőnek a preventív segítséget: az actíó negatóriát. Becknek is az a nézete, hogy az abbanhagyási per a kötelemvalósulás meghiúsulását akarja távol tartani. Beck tételét nem kisebb tekintélyű jogtudós támogatja, mint Hellwig, aki szerint a valódi hitelező nemcsak a fentebb érintett prátendens pert veheti igénybe, hanem per útján kérheti, hogy a bíróság tiltsa el a falsus creditort a követelés feletti rendelkezéstől: az átruházástól, elzálogosítástól, vagy egyéb megterheléstől. Ez a kérelem pedig pontosan megfelel a tulajdonos által indítható actió negatória petitumának. Ezen abbanhagyási keresettől természetesen élesen megkülönböztetendő az a negatória, melyet a kötelmi jogviszony alapján birtokos, bérlő, haszonbérlő, letéteményes indíthat harmadik személyekkel szemben. A védelem u. i. ez utóbbiakat nem, mint hitelezőket, hanem, mint birtokosokat illeti meg. A követeléseken egyébként szerezhető idegen dologbeli jog is (zálog, haszonélvezet, stb.) mely esetekben a hitelező személye az idegen dologbeli jogosulttal szemben világosan és élesen mint a követelés tulajdonosa jelentkezik. A követelés keletkezésének természetesen egészen más szabályai vannak, mint a tulajdonjog megszületésének, de a már létrejött követeléseken harmadik személyek további tulajdonszerzése rendkívül sok analógiát mutat az ingó tárgyakon végbemenő tulajdonjog szerzéssel. Találással vegyítéssel, elbirtoklással magától értődve nem lehet valamely követelés tulajdonát megszerezni, de a legfontosabb és legtipikusabb szerzésmód: az átruházás mindkét fajtánál azonos. A rendelkezés szabályozása feletti Almási—Meszlényi-féle jogászegyleti vitában Meszlényi kifejtette, hogy a követelések átruházása nem más, mint a követelések feletti rendelkezés. Szerinte a rendelkezés szabályozása a dologi jog élére való, mert a rendelkezés dologjogi tétel. Ebből a felismerésből pedig logikusan az következik, hogy ha a követelés valamely dologi jogosultságnak (a rendelkezésnek) tárgya lehet, úgy lehessen tárgya a legmagasabb rendű dologi jognak, a tulajdonnak is. A testi tárgyak és követelések átruházása között persze dogmatikus különbségek is vannak, amelyek azonban nem a dolgok lényegéből rejlők és így nem szükségszerűek. Az ingó tulaj donátruházásánál ugyanis érvényességi kellék a birtok átru-