Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 6. szám - Kettős mutató a Grill-féle Törvénytárakhoz [könyvismertetés]

86 mellett is nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy a felperes vendéglő helyiségét a közönség a kir. kincstár tulajdonában álló hasonló hangzású „Mátyás forrás vendéglő" elnevezés alatt már évtizedek óta ismeretes az alperes által bérben bint, vendéglői üzlettel összetévessze. Az üzleti forgalomban használt szavak, jegyek, ábrák, elnevezéseknél ugyanis a közönséget a jelzések uralkodó elemei (motívumai) irányítják és a megtévesztés, összetéveszthetőség veszélye főként abban rejlik, hogy két jelzésben, jegyben a megjelölés, a jegyképet uraló motívumok egyezőek, vagy megtévesztő módon hasonlók. Amiként az alsóbíróságok kifejtették, a felperesi megjelölésben a „Mátyás forrás mellett" szavaknak van a közönséget irányító, az alperes vállalatára utaló ereje, amely szavak uralkodó jellege a felperesi üzletmegjelölés további jeleit a fonetikai hatásában is háttérbe szorítja. Az 1923, évi V. t.-c. 8. §-a alapján törvényszerűen döntött tehát a fellebbezési bíróság, amidőn a felperest a „Mátyás forrás mellett" szöveg használatának abbanhagyására és nem vagyoni kár címén a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott indokokból a m. kir. Kúria által is megfelelőnek ítélt 200 P. összegű pénzbeli kártérítés megfizetésére kötelezte. II. A fellebbezési bíróság ítéletének azt a rendelkezését azonban, amely az alperes a peresfelek üzletéhez vezető közös ut mentén a felperesnek az előrebocsátottak szerint tiltott szövegű hirdetőtáblája mellett elhelyezett „Figyelem! Fr. vendéglője nem azonos a Mátyás forrás nagyvendéglőjével. F. Géza vendéglős" szövegű hirdető táblája eltávolítására kötelezte, a m. kir. Kúria az alperes felülvizsgálati kérelme folytán megváltoztatja és a felperest ez irányú keresetével elutasítja, A felperes útjelző hirdetőtáblájának törvénybe ütköző tartalma ugyanis a Mátyás forrás melletti alperesi vendéglőt kereső közönségben azt a hitet keltheti, hogy a felperes vendéglője az alperes vendéglőjével azonos. Az alperes jogos üzleti érdekeit közvetlenül veszélyeztető ezzel a jogtalan felperesi támadással szemben az alperesnek joga volt ahhoz, hogy azzal szemben megengedett önvédelemmel éljen. . . . Mint a fejben . . . II. a. Az alperesnek idézett hirdetőtábláját ebből a szempontból vizsgálva a m. kir. Kúria is az elsőbírósággal egyezően indokoltnak és szükségesnek fogadta el az alperesnek azt a cselekményét, hogy a közönséget a felperesi hirdetés megtévesztő voltáról felvilágosítsa. Ennek a felvilágosításnak megfelelőbb eszköze pedig nem.lehetett más, mint a felek erdei vendéglőjéhez vezető erdei útakon szokásszerűen elhelyezett táblák jelzése. És minthogy az alperesi hirdetőtábla idézett tartalma az adott körülmények között a védekezés szükséges körét túl nem haladta: az alperes védekező cselekménye a felperesi támadás megszűntéig a támadás folytonosságára tekintettel jogos, akkor is, ha — mint felperes vitatja — a felperes cselekményét az alperes, illetve üzleti elődei megelőzően már éveken át tűrték. (1932. nov. 10. — P. IV. 2265/1931.)