Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 6. szám - Kettős mutató a Grill-féle Törvénytárakhoz [könyvismertetés]

8$ becsületét — de üzleti pozícióját aláássák. Nem szabad olyan tényeket állítani vagy híresztelni, amelyek a versenytárs üzleti magatartását támadják a versenytárs személyének, árújának megbízhatóságát kétségessé teszik, szolgáltatásának jóságát lekicsinylik. II. Jogos érdek, tárgyilagos összefüggés és indokolt szükségesség nélkül a versenytárs személyének vagy árújának tárgyalását, mással való összehasonlítását és szembeállítását a tisztességes üzleti felfogás — amely az üzleti versenyt sohasem a versenytárs ócsárlására alapítja — akkor is tiltja, ha az állítás egyébként való. III. A valóságnak megfelelő adatot sem szabad úgy híresztelni, hogy annak a szokásos figyelem mellett a valóságnak meg nem felelő értelmet lehessen tulajdonítani, K. A m. kir. Kúria P. IV. 6/1931/13. számú határozatában már kimondotta, hogy (. . . mint a fejzen I. és II. &....) Ha a B. Ödön és B. Tibor vallomásával tanúsított esetekre vonatkozóan — e tanúvallomások alapján — elfogadhaó volna is az alperesnek az a védekezése, hogy a szabályszerűen megállapított tényállás szerint az alperes ügynöke és felesége által a megnedvesített felperesi harisnyákon végzett szabadkézi szakítás! próbákra a megrendelő részéről felvetett jósági kérdés, illetve kifogásolás folytán az alperes jogos érdekeinek megóvása adott okot, — ilyen felszólalás tanításának hiányában már a H. Miklós tanúvallomásában megjelölt eset alkalmából eszközölt hasonló szakítási próbáknak jogszerű indoka nincsen. Alaptalanul vitatja az alperes azt is, hogy való ténynek tárgyilagos módon való demonstrálása tisztességtelen versenyt nem képezhet; mert az elsőbíróság által meghallgatott szakértő véleménye igazolja, hogy a vizes szakítási próbának az alperes alkalmazottai által végzett szabadkézi módja durva, amely pontos megbízható eredményt nem ad. Az alperes alkalmazottai által bemutatott szakítási próba tehát a felperesi és az alperesi árúk minősége és árkülönbsége alapjául szolgáló tények valóságának megfelelő eredményt nem biztosítja és éppen durva hatásánál fogva a felperesi árú jóságának rovására, a valóságnak meg nem felelő mértékű következtetések levonására alkalmas. (B. Ödön vallomása: ,,Én valóban megrémültem, midőn láttam, hogy felperes harisnyája milyen könnyen megy szét.") Már pedig még ( . . . mint a fejben III. a.) Eszerint az alperes alkalmazottai az üzleti tisztességbe ütköző olyan cselekményt követtek el, amely alkalmas arra, hogy a felperesi vállalat jóhírnevét veszélyeztesse, illetve csökkentse. Ezt a cselekményt az 1923. évi V. t.-c. 13. §-a tiltja. (1933. máj. 4. — P. IV. 5682/1931.) L. a határozat többi részét . . . sorsz. a. Pd. A Tvt. 33. §-ánál. 70. Tvt. 15. §. — A megrendelésben megadott kellékeknek megfelelő árú előállítása. — I. Sablonos, közismert minták és azokhoz tartozó rajzok próbaöntés végett átadása nem üzemi (gyártási, eljárási) titoknak a másik félre bízása. — II. Az ellen