Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 6. szám - Kettős mutató a Grill-féle Törvénytárakhoz [könyvismertetés]

80 A Pp. 36. i§-ának miniszteri indokolásából pedig világosan kitűnik, hogy a törvényhozó az ügyvédi rendtartás 58. §-ának éppen a perbíróság illetékességére vonatkozó rendelkezését akarta elejteni és pedig egyfelől azért,, mert az ügyvédi munka díjának megállapítására a bíróságok általában alkalmasak & a főper bírósága gyakran éppen nem alkalmasabb, mint más bíróság, — másfelől pedig azért, mert a csekélyebb összegű ügyvédi díj és költség iránti per nem bírja el a perbíróságra, mint esetleg magasabb fokú bíróságra meghatározott eljárás költségeit. Ezek szerint a Ppé. életbelépése óta nincs többé olyan külön törvény, amely az ügyvédi díjat és költséget tárgyazó pereket a községi bíróság hatásköréből kivenné vagy tekintet nélkül az értékre, a rendes bíróság hatáskörébe utasítaná. A Pp. 36. §-a már elhelyezéséből kitetszően is tisztán a helyi illetékességre vonatkozó szabályozást tartalmaz és egyáltalában nem érinti azt a kérdést, hogy az ügyvéd díjait és költségeit tárgyazó perek az értőkre való tekintettel mely bíróságok hatáskörébe tartoznak. A m. kir. belügyminiszter által a m. kir. igazságügyminiszterrel egyetértőleg a községi bíráskodás tárgyában a Pp. 766. §-a és a Ppé. 68. §-a értelmében nyert felhatalmazás alapján kiadott 197.100/1914. B. M. sz. rendelet 9. §. VII. 7. pontja azok közé a perek közé, amelyeket külön törvény a községi bíróság hatásköréből kivesz, vagy a járásbíróság hatáskörébe utasít. — sorozza ,,az ügyvédi jutalomdíj és költség iránti pereket, ha a díj és költség nem a községi bíróság előtt folyt perből merült fel." A fentebb kifejtettekből nyilvánvaló azonban, hogy a nem a községi bíróság előtt lefolytatott perből felmerült ügyvédi díj és költség iránti perekben a községi bíráskodást külön törvénynél fogva kizártnak tekinteni nem lehet. A rendelet 8. §. 3. pontjában és a 9. §. VII. 7. pontjában foglalt az a rendelkezés tehát, amely szerint a nem a községi bíróság előtt lefolytatott perből felmerült ügyvédi díj és költség iránti perben a községi bíróság el nem járhat, — a Pp. 758. §-ában és a Ppé. 17. §-ában foglalt törvényes rendelkezésekkel ellentétben áll. Már pedig a 197.100/1914 .B. M. sz. rendelet a fennálló törvényektől eltérően nem rendelkezhetett, mert a Pp. 766. §-ában foglalt felhatalmazás szerint a rendelet a községi bíráskodásra vonatkozó eljárási szabályokat csak a törvény {Pp.) korlátai között állapíthatta meg. A rendelet említett rendelkezését tehát a kir. Kúria az 1869: IV. t.-c. 19. §. második bekezdése értelmében a bíróságokra ítélkezéseikben kötelezőnek nem tekintheti. A kir. Kúriának ezúttal elfoglalt álláspontjából a gyakorlatban áthidalhatlan nehézség nem fog támadni. Ha ugyanis az ügyvéd a 100 P-t meg nem haladó díj- és költségkövetelését a községi bíróság előtt érvényesíti, s a községi bíróság esetleg hatáskörének hiányát állapítaná meg, akkor az ügyvéd a pert járásbíróság elé viheti, amely ez esetben a Pp. 759. §-a szerint a pert abból az okból, hogy az a községi bíróság hatáskörébe tartozik, hatásköréből többé el nem utasíthatja.