Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 6. szám - A részvénytársaságok, szövetkezetek és korlátolt felelősségű társaságoknál a szolgálati járandóságokat csökkentő 4600/1933. M. E. sz. rend. egyes intézkedéseiről

309 1. A R. hallgatólag osan hatályon kívül helyezi azt a szabályt, hogy az igazgatóság díjazása a közgyűlés hatáskörébe tartozik és a közgyűlés elhatározása alól el nem vonható (C. 7590/1928.) Nyitva hagyja azonban a kérdést, hogy ez egyszersmindenkorra szóló intézkedés-e, vagy csupán a R. alapján történő intézkedésre vonatkozik-e csupán? így feltéve egyszerű a felelet. Kétségtelenül csupán a R. alapján való leszállítás tartozik az ig. hatáskörébe. De vájjon a gazdasági viszonyok alapján a R. életbelépése utáni ismételt leszállításhoz is joga van-e az igazgatóságnak? Azt hisszük, nem. A R. speciális egyszeri érvényű szabályt ad. 2. Nem intézkedik a R. azokról a nem épen szórványos esetekről, amikor életbelépése idején a felmondás már folyamatban volt. Visszahatnak a R. intézkedései a felmondás időpontjára, vagy ezek az esetek nem esnek a R. hatálya alá? (L. alább 35. §. intézkedéseivel kapcsolatban mondottakat.) Jogosult pl. az a vállalat, amely alkalmazottjának a kötött szerződés alapján 18 hónapra 1932. április 1-én felmondott, a R. életbeléptekor, 1933. ápr. 30-án a R. 18. §-ának alkalmazásával arra az álláspontra helyezkedni, hogy 1933. ápr. 1-én a törvényes felmondási idő lejárt, a további 6 hónapot nem fizeti. Hol erre a szabály? Visszakövetelheti a vállalat a törvényes felmondási időn túli időre fizetett összeget? Eldöntheti ezeket a kérdéseket incidentaliter a bíróság ott, ahol ezek előkérdései egyébként a bíróság elé tartozó kérdéseknek? Vagy felfüggesztendő a per, míg a kérdésben a Döntőbizottság határoz? Mindezek a kérdések szabályozandók lettek volna éppen arra tekintettel, hogy bírói gyakorlat nem alakulhat ki. 3. A R. 26. §. 2. bek. úgy intézkedik, hogy „nincs helye csökkentésnek, ha az említett járandóságok nem haladják meg a nyugdíjszabályzatban meghatározott mértéket, illetőleg a végkielégítés mértékét." Ebből az következik, hogy a szerződéses felmondási idő a törvényes felmondási időre a 18. és 35. §. esetén kívül — igen helyesen le nem szállítható. Kétségtelen azonban, hogy ez világosan kimondandó lett volna. 4. Külön rendeleti intézkedésnek tartja fenn a 27. §-a a Döntőbizottsági eljárást. Remélni kell, hogy a nyilvánosság és az ügyvédi képviselet tekintetében megfelelő intézkedést fog tartalmazni a rendelet. 5. Különösen fontos a R. 35. §-a. Fennálló jogszabály, hogy csődben csupán a törvényes felmondási időre eső járandóság élvez előnyös kielégítési jogot, illetve sorozandó tömegtartozásként, míg a törvényest meghaladó időre eső járandóság az első osztályba tartozik. Kényszeregyesség esetén általában előnyös kielégítés illeti meg a szolgálati járandóságot. Az új szabály két irányban korlátoz: csak a törvényes felmondási járandóságra 2