Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Mezőgazdasági adósvédelem

1(> járást egyszerűen megszüntetni, amely esetben a hitelezők az adósvédelmi intézkedések figyelembevétele nélkül el­járhatnak. Ha pedig a hitelezőknek bizonyos megállapí­tandó többsége kívánja, szabad kézből és árverési eladás joghatályával értékesíthetik a hitelezők az ingatlant és fel­szerelését. Etekintetben a 6300/1932. M. E. sz. rendelet 16. és következő szakaszaiban szabályozott, de lényegesen egy­szerűsített és gyorsított eljárás lenne alkalmazandó. Az ilyen értékesítés illetékmentes lenne. Ha az értékesítés rész­letekben történnék, az 1920. évi XXXVI. törvénycikknek az ingatlaneldarabolásra vonatkozó korlátozásai (6. fejezet) nem nyernének alkalmazást. A szabad kézből való értéke­sítés ily esetben hatósági jóváhagyásra nem szorulna és az állami elővételi jog azzal szemben nem lenne gyakorolható. A befolyó vételárból, úgyszintén az ingatlan időközi hasznaiból rendelkezésre álló összegek a telekkönyvi ható­ságnak a sorrend megállapítása céljából, kamatozó bank­betét alakjában lennének rendelkezésére bocsájtandók. A felosztásnál esetleg bizonyos redukciók nyerhetnének alkal ­mazást a hátrább álló hitelezők érdekében. Indokolt lenne mindenekelőtt az előnyös tételek bizonyos redukálása. Al­kalmazhatók lennének továbbá azon kamat- és költségre­dukciók, amelyeket a 6300 1932. M. E. sz. rendelettel kap­csolatban a pénzintézetek, a m. kir. pénzügyminiszter úrral történt megállapodás értelmében kötelezőknek elismertek. E redukciók nemcsak pénzintézeti, hanem minden hitelező­nél egyaránt alkalmaztatnának. Ha a központi bizottság megállapítja, hogy az adós szanálható, úgy igen rövid záros határidőn belül döntenie kellene a javaslatba hozott szanálási módról, amely az eset körülményei szerint, esetleg egymással kombinálva, külöm­böző lenne. Nevezetesen: a) kamatredukció, b) kamatfizetés mellett halasztás, c) bizonyos ingatlanrészek, vagy felszerelési tárgyak eladása útján való szanálás, d) a követelések bizonyos részének kvótális kielégí­tése. A kamatredukció külön megtérítés nélkül csak az előb­biekben megjelölt mértékig lenne eszközölhető. Ezenfelül csak akkor, ha megfelelő alapból a kamatdifferencia pótol­ható lenne. A halasztás időtartama az eset körülményei szerint rö­videbb, vagy hosszabb lehetne, egy bizonyos maximum (2—3 év) alkalmazásával. A halasztás időtartamán belül fizetendő kamatok mértéke és fedezése ehelyütt nem tár­gyalt gazdasági meggondolásoktól függ. A halasztás időtar­2*

Next

/
Thumbnails
Contents