Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Visszaélés a joggal

5 • célja, mint másnak bosszantása vagy károkozás, áll a hely­zet másként. Nem az tehát az irányadó, vájjon a magatar­tásnak a konkrét esetben csupán bosszantási célja lehetett, hanem az, hogy annak egyáltalán nem lehet más célja (így RG. is 1905. május 23., Jur. Wschr. 34. k. 388. L). Nagyjában ez Kohier geniális áttekintésének rövid foglalata. Érdemes egy futó pillantást vetnünk arra, hogyan érvényesülnek ezek a meglátások a mi mai jogunk terüle­tén. ad 1. a) Mindjobban tért foglal az a gondolat, hogy tisztességtelen verseny miatt nyilván alaptalanul és káro­sító céllal folyamatba tett per kártérítésre kötelez (Bpesti T. P. VII. 2786/1932. sz.). Magam már ismételten lándzsát törtem a mellett, hogy a keresetet el kell utasítani, ha kizá­rólag lappáliák fontoskodó és torzító nagyítására, agent prcvccateurösködésre, tömeges perek üzletszerű megindí­tására, reklámhajhászásra irányul. A joggal való vissza­élés tilalmának érvényesítését nem zárja ki, hogy a jog íté­lettel van megállapítva (Kúria P. V. 1613/1924. sz., Mj. Dtár XVII. 58. sz.). A váltójoggal való visszaélés gazdag kazuisztikájából csak egy-két újabb döntést: a fedezeti váltó csak annak a követelésnek az érvényesítésére hasz­nálható fel, amelynek fedezetére adatott, miértis a vételár fedezetére adott váltó nem használható fel kötbér fedeze­tére (Kúria P. VI. 2875/1927. sz., Jogi Hírlap II. 644.), a vétel pótlásakép kötelezett fizetések behajtására (Kúria P. IV. 5624 1928. sz., u. ott III. 932.), a közvetítési díj fejé­ben adott váltó a váltóhitelező által végzett szakértői mun­kálatok díjának behajtására (Kúria P. VII. 3595/1928. sz., Jogi Hírlap Döntvénytára, Bpest, 1930., 183. 1.). Ha a vál­tót feltétellel adták, a feltétel bekövetkeztének hiányában a váltót nem lehet érvényesíteni (Jogi Hírlap I. 847.). A 160, sz. kúriai elvi határozatról 1. alább. ad 1. b) Felsőbíróságaink állandó gyakorlata, hogy tisztességtelen verseny miatti perben az ítélet közzétételé­nek elrendelését mellőzik, ha annak súlya nem állana arányban az elkövetett cselekménnyel (pl. ha az utóbbi hir­névrontó nyilatkozat, amelyet szűk körben tettek) és ha az alperes megokolatlan megbélyegzését eredményezné (Bpesti T. P. VII. 4079/1932., idézi az Ung. Rundschau für Recht u. Wirtschaft IV. évf. 11. sz.) vagy, ha az egyébként mél­tánytalanul sújtaná a marasztaltat (Jogi Hírlap III. 758., V. 182.). ad 1. c) Túlzottan súlyos jogkövetkezményekkel szem­ben bíróságaink a kötelezettet igyekszenek minden módon — még értelmezési művészkedéssel is — megvédelmezni, így a Kúria ama kikötést, hogy nemteljesítés esetében a hi-

Next

/
Thumbnails
Contents