Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A magyar föld jelzálogos terhei az 1931. év végén [könyvismertetés]

2 illetőség a születés helyével sok esetben nem azonos, Magyar­ország mai területén született házasulót azon az alapon, hogy Magyarország mai területén született, csakis akkor lehet magyar állampolgárnak tekinteni, ha ezen a területen lakik és atyja (ha házasságon kivül született: anyja) is itt született, mert ebben az esetben itteni községi illetőségét házasságkötés szempontjá­ból vélelmezni lehet. Azt a házasulót, akit e rendelkezések ér­telmében magyar állampolgárnak kell tekinteni, állampolgár­ságának igazolására alkalmas okirat (9. pont) bemutatására kö­telezni nem kell. 5. Azt, aki Magyarország mai területén született és itt lakik, de akinek atyja (ha házasságon kivül született: anyja) Magyar­országból más államhoz csatolt területen született, ha sem ma­gyar, sem más állampolgárságát alkalmas okirattal igazolni nem tudja, úgy kell tekinteni, mint akinek állampolgársága kétes (vitás) s házasságkötésére a magyar jog szabályait kell alkal­mazni (H. T. 119. §.). Ily házasulónak avégből, hogy Magyar­országon házasságot köthessen, magyar állampolgárságának fennállását vagy megszűnését igazolnia (1922. évi XVII. t.-c. 24. §.) és külföldi hatósági bizonyítvány bemutatása alól felmen­tést (H. T. 113. §., H. U. 84. §.) szereznie nem kell. 6. Magyarország mai területén kívül született házasuló ál­lampolgárságát kimutatni köteles. Ha azonban ily házasuló Ma­gyarországból más államhoz csatolt területen született és sem magyar, sem más állampolgárságát alkalmas okirattal igazolni nem tudja, de a rendelkezésre álló adatok szerint nem kétséges, hogy a trianoni szerződés életbelépésének időpontjában magyar állampolgár volt és az optálók lakóhelyének áttételére nézve a trianoni szerződésben megállapított határidők eltelte, vagyis 1923. évi július hó 26. napja előtt ő maga, kiskorúsága idejében atyja (ha házasságon kívül született: anyja) már Magyarország mai területén lakott és ezidőszerint is itt lakik, őt úgy kell tekinteni, mint akinek állampolgársága kétes (vitás) és házasság­kötésére az 5. pont rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. Az 5. pontnak és 6. pont második mondatának rendel­kezéseit nem szabad alkalmazni oly házasulóra, a) aki korábban már házassági kötelékben állott és házas­sága bírói felbontással szűnt meg; b) akinek a H. T. 11. §-ának c) pontjában vagy a 20. és 23. §-ában meghatározott házassági akadály elhárítása céljából az államfőtől felmentést kell szereznie; c) akire nézve adat van arra, hogy állampolgárának elis­merte valamelyik azok közül az államok közül, amelyikhez a trianoni szerződés következtében Magyarországból területet csa­toltak. 8. Tanúsítvány (A. T. 59. §., H. U. 96—97. §.) kiállításáért folyamodó házasuló magyar állampolgárságát alkalmas okirat-

Next

/
Thumbnails
Contents