Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Biztosítási szerződés átszállása tulajdonátruházás esetén

133 az egyes államtagokra, minő monopóliuma van és lehet az adott jogrendszer keretében egyes társadalmi osztályoknak és egyeseknek. E két szempont alapján vizsgálta végül a mult jogrendszereit, az uralkodó jogrendszert, a szocialista jogrendszert (a szovjet jogát) és megállapította, hogy a termelés racionális átállítása esetén a mai jog struktúrája lényegében nem is változnék, mert az állami beavatkozás, a dinamikus jog egy bizonyos mértéke és a monopóliumok, melyekre a termelés átalakításánál szükség van, a mai jogrendszerben is uralkodnak, — csakhogy ezeknek racionális, minden egyéni érdeket kiküszöbölő egyensúlybakerülését kell biztosítani. — Az előadást követő vitában dr. Újlaki Géza, dr. Blau György és dr. Beck Salamon vettek részt. II. Dr. Kende Ernő tőzsdei jogügyi titkár a Civiljogászok Vitatársaságában gazdasági structuraváltozás, structuraváltozás a jogban címmel igen érdekes és nagyszabású előadást tartott, amelynek közzététele kívánatos volna. Az előadás rövid kivonatát lapunk fent közli. A téma érdékessége folytán vázlatosan ide rögzítem az előadáshoz fűzött megjegyzéseimet. Az organizmusok világában a szaporodás az ölelkezések nyomában támad. A növénytan ismeri a parthenogenézist, a tudományban a szabály a parthenogenézis, a tudós egyéni munkája. De a tudomány szaporodásában is fontos szerep jut az ölelkezésnek, annak a methodusnak, amely egymástól különálló tudományágak kölcsönhatásait kutatja fel és ennek a kölcsönhatásnak eredményeit vonja le. Dr. Kende ennek az öleltető tudományos módszernek eddigi írásaiban is müvelője volt, amikor jórészt filozófiai tételek eredményeit igyekezett a tételes jogtudomány számára értékesíteni. Ezuttali témája a jogtudománynak a közgazdaságtannal való összefüggéseit vizsgálta és ennek a kölcsönhatásnak eredményeit kutatta. Számomra két tudományág összefüggésének vizsgálata csak kiindulópont a jogtudománybeli hasznosításra. Ezúttal is tehát arra szorítkozom, hogy a Kende által kifejtett gondolatmenet jogi visszatükröződéseit a jogszabályok alakulásának bemutatásán kíséreljem meg igazolni. Kende Spengler szisztémájára támaszkodva, a régi sztatikus jogfelfogással szemben a dinamikus, mások elnevezése szerint funkcionális jogfelfogást hangsúlyozta. A sztatikus jogfelfogás a nyugvó állapot elrendezésére fektette a súlyt, vezető szempontja az volt, hogy a jogosultságokat és kötelezettségeket elrendezze, de ezen túl az embereknek a jog által nem befolyásolt szabad akaratelhatározására bizta, hogy az emberek mit és hogyan cse lekszenek és csak utóbb e cselekvések nyomán támadt helyzetből fakadó érdeksurlódásokra reagált. A functionális jogfelfo-