Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Biztosítási szerződés átszállása tulajdonátruházás esetén

129 Az előrebocsájtott következtetések levonhatása Tury szerint a biztosítási érdek subjektiv jellegénél fogva a fennálló jog szerint is kizárt, miután 1. A subjektiv érdeken nyugvó jogrendszerben a személyi változás a szerződés tartama alatt kizárt és az átszállás csupán méltányossági kivétel azért, hogy a biztosító egyedül az átruházás tényére való hivatkozással ne szüntethesse meg a szerződést. 2. Az 1927: X. t.-c. rendelkezései az új tulajdonossal szemben nem alkalmazhatók. 3. A K. T. 485. §. 5. bek. szerint az érdek megszűntével a biztosítás is megszűnik, így az átruházó és átvevő a biztosítási szerződés átszállásának kizárásában egymás között is megállapodhatnak. Ad 1. Teljes egészében méltányolva és magunkévá téve a Szerzőnek azt a megtámadhatatlan logikával felépített álláspontját, hogy a biztosítási érdek subiektiv jellegű, az első és leglényegesebb ellenvetés az, hogy a jelen jogi helyzet — a 484. §. -— ezt az álláspontot nem igazolja. A §. szerint ugyanis „Ha a biztosított tárgy tulajdona, illetőleg a tárgyhoz való érdek a szerződés tartama alatt vétel útján vagy egyébként másra ruháztatik át . . . stb." Minden elméleti megfontolástól eltekintve tehát, a 484. §. világosan és ellentmondást nem tűrően az objektív érdek álláspontját vallja akkor, amikor elismeri, hogy a szerződés tartama alatt a tárgyhoz való érdek átruházható. Ha ugyanis a K. T. az alanyi érdek álláspontjára helyezkedett volna — Tury szavaival élve: ha az érdek az átruházónál és átvevőnél hasonló fajú, de nem azonos — akkor a „tárgyhoz való érdek" átszállása felől külön mellékmondatban való rendelkezés felesleges volna, miután az törvényes rendelkezés hiányában is kétségtelen, hogy az átvevőnek is van érdeke. Ha ez az érdek subjektiv és így az átszállás szempontjából közömbös volna, külön említésére szükség nincs. Miután azonban a törvényben nincs superfluum, nyilvánvaló, hogy az átvett érdek azonos az átadott érdekkel, amely a tárgyhoz fűződik és így a K. T. szellemében és szövegezésében kétségtelenül objektív. Ezzel elesik az a további argumentum, hogy a szerződés átszállása kivételes és méltányossági jellegű rendelkezés. Nem kivételes, mert az objektív érdek jellegéből folyó és nem méltányossági, mert ebben az esetben cogensnek kellene lennie, mintahogy a modern külföldi biztosítási codexekben — melyekben a biztosítót csupán rövid határidejű felmondás illeti meg, míg a biztosított azonnali hatályú felmondással („fristlose Kündigung") élhet — az is. Ezzel szemben a K. T. megengedi a biztosítónak, hogy a szerződés átszállását idevonatkozó kikötéssel kizárja, holott a méltányosságot kodifikálni akaró törvény nem lehet díspositiv és nem engedheti meg, hogy harmadik személy