Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Cégvalódiság és tisztességtelen verseny

124 azzal az esettel foglalkozik, mikor egy szövetkezet több egymástól teljesen különböző üzletággal foglalkozik s cégében csak az egyik oly üzletágnak jelentőségét hangsűlyozza, amely az üzleti helyzet szerint a többi üzletággal semminemű kapcsolatban nincs. Az ily cégszöveg használatát nem engedélyezi, s megköveteli, hogy a cégszöveg az egyéb üzletágra legalább általánosságban utaljon (pl és áruforgalmi szövetkezet). Érdekes megfigyelni, hogy a cégvalódiság elve, amely e vonatkozásban akép állíttatott fel, hogy „az iparágtól és üzlettől eltérő vállalati tárgynak a cégben megnevezése meg nem engedtetik" (Vályi: Magyar Cégjog 148. old.), a K. T. 11. §-ának szabályán keresztül („szabadságukban áll oly toldásokkal élni, melyek a személy, vagy az üzlet közelebbi megjelölésére szolgálnak") odavezetett, hogy a cégnek, amennyiben a vállalat tárgyára utal, legalább általánoságban a vállalat valamennyi tárgyára kell utalnia. Cégbejegyzési kötelezettség. Egyöntetű gyakorlat, hogy a dohánytőzsdék tulajdonosai kereskedőknek minősülnek. A bpesti Tábla VI. 7334/1932. sz. végzése a dohánynagyáruda tulajdonosát bejegyzésre kötelezett kereskedőnek minősítette. Ez önmagában nem helyteleníthető s kívánatos a cég nyilvánosságának ótalmát minél szélesebb körre kiterjeszteni. A hiányossága ennek csak az, hogy 26.922/1875. sz. földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rend. szerint az állami egyedáruk eladására vagy közvetítésére jogosítottak nem kötelesek cégüket bejegyeztetni. S e kifejezett jogszabállyal szemben nem meggyőző az id. végzés azon álláspontja, hogy a rendeleti szabály az állam kereskedelmi vállalataira vonatkozik? Eltekintve a rendelet félre nem érthető szabályától, a trafik nem kereskedelmi vállalata az államnak? Kézenfekvő volna azt mondani, hogy az egyéb cikkek árusítása okából (258. §. 1. p.) bejegyzésre köteles kereskedő a trafikos. Az id. végzés azonban ennek nem tulajdonít jelentőséget. Holott a meggyőződésünk szerint a dohánytőzsde, mint ilyen, az idézett speciális szabály alapján nem bejegyzésre köteles kereskedő. Ellenben figyelemmel azokra a cikkekre, amelyeket minden dohánytőzsde kivétel nélkül árusít, s amelyek monopólium tárgyát nem képezik, minden dohánytőzsde a K. T. 258. §. 1. p. alá eső, a trafikárusításon kívül eső ügyletei okából cégbejegyzésre van kötelezve. Cégtoldat kft.-nél. Az 1930: V. t.-c-nek nincs olyan szabálya, amely akár cégjogi, akár egyéb vonatkozásban a kereskedelmi törvény megfelelő szabályait általánosságban rendelné alkalmazni. Abból azonban, hogy az 1. §. a K. T. 4. §. 1. bek.-e alá eső kereskedelmi társaságnak minősíti a kft.-t, következik, hogy ahol a törvény maga nem szabályoz, a kereskedelmi társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Áll ez cégjogi vonatkozásban is. Ez elveket alkalmazza a bpesti kir. ítélőtábla,