Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Lakbérleti kérdések

118 téseket a hitelező rendszerint letétként jelöli meg. Pedig a letét kötelmi jogi szerződés, mely szerint a letéteményes a letevőnek ingó dolgát átveszi, azzal, hogy annak idején a letevőnek visszaadja. A fent tárgyalt esetekben a hitelező nem letéti szerződést köt az adóssal, hanem az adósnak egy eredeti kötelemből eredő szolgáltatását veszi át utólagos elszámolás kötelezettségével, de nem megőrzés céljából, sem pedig azért, hogy azt az adósnak visszaszolgáltassa. Betétnek sem nevezhetjük az ilyen fizetést, mert a betét kifejezés rendszerint a konkrét eset szerint határozza meg a fizetés célját, valamely külföldi pénznemre kiállított váltóra történt fizetés esetén pedig semmiképen sem jelöli meg azt a célt, amit az adós elérni kívánt. Az ilyen váltóra ilyen körülmények között történt fizetés teljesítés, azonban csak határozatlan összegben való teljesítés, vagy talán helyesebben utólagos elszámolástól függő teljesítés. Dr. Pethő Tibor, kir. törvényszéki bíró. Lakbérleti kérdések. Bérleti ügyekben tudvalevőleg kétféle jogforrással dolgozunk. Kötött lakásoknál a lakásrendelettel, szabad bérleményeknél pedig a székesfővárosi lakásbérleti szabályrendelettel. Alapjában a két jogforrás abban tér el, hogy a lakásrendelet a bérbeadó részéről eszközölhető felmondást a taxatíve felsorolt esetekre korlátozza és a végrehajtás lebonyolításával miniszteri biztost biz meg. Egyéb részei a felmondási jogkörrel kapcsolatban lényeges intézkedési alig tartalmaznak. Helytelen az, hogy e két jogforrás oly vonatkozásokban is eltérően rendelkezik, ahol ez gyakorlatilag nem indokolható és ahol egyöntetűen lehetne eljárni a bérlemény minőségére való tekintet nélkül. A felesleges többféle intézkedés ugyanis a gyakorlatban zavarólag hat, azt a közönség összekeveri és azért lát napvilágot az érdemi igazságnak meg nem felelő, pusztán formális okra alapított sok bírói döntés. Nézzük elsősorban a bérnemfizetéses felmondásokat Ugy a szabadrendelkezés alatt álló, mint a kötött bérlemény bérnemfizetés esetén rendkívüli felmondással a folyó bérévnegyed végére felmondható. Mégis kötött lakásoknál a felmondást bérfizetési felhívásnak kell megelőznie. Vájjon miért kell itt különbséget tenni? A bérnemfizetés a legsúlyosabb szerződésszegés. Jogi következményei mind a két esetben azonosak, és mégis szabad rendelkezés alatt álló bérleménynél ez okból már 6-án felmondással élhetek, kötött lakásoknál csak 14-én, előzetes felhívás után. Holott szabad rendelkezésű lakásoknál köz-