Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Almási Antal kir. kúriai bíró, egyetemi ny. rk. tanár: Dologi jog II. k.[könyvismertetés]

nem bírálható; ehhez képest tehát a hatósági juttatás a rendes bíróság előtt a hitelezők kijátszására irányuló célzat miatt sem támadható meg. (1932. nov. 3. — P. V. 7925/1930.) 8. Mt. 977., 1037. §., 1881: LX. t.-c, 27., 230. §. — Végrehajtató és végrehajtást szenvedő által a zárgondnok, mint harmadik — kedvezményezett — fél javára a zárgondnoki díj és költség tárgyában kötött szerződés. Kizsákmányoló jellegű szerződés semmissége. Zárgondnoki díjnak megállapodással szabályozása. — I. A biztosítási végrehajtás rendén kinevezett zárgondnok díja és költsége a végrehajtási költségnek egy része s így a végrehajtási törvény 27. §-a értelmében azt a végrehajtást szenvedő viseli, hacsak a végrehajtást szenvedő e költség alól a végrehajtási törvény 230. §-ának 5. bekezdése értelmében nem mentesül. — II. A zárlatnál érdekelt felek: vagyis a zárlatot kérő végrehajtatok, a végrehajtást szenvedő és a zárgondnok a végrehajtást szenvedőt terhelő zárgondnoki díj összegét megállapodással jogérvényesen szabályozhatják, mert e tekintetben őket a rendelkezési jog megilleti, a szabályozás nincs kizárólag a zárlatot foganatosító bíróság jogkörébe utalva. K. A felperes ellen foganatosított . . . Mint a fejben I. a. . . . E törvényes rendelkezés folytán, valamint arra való figyelemmel is, rogy az irányadó tényállás szerint a felperes képviseletében eljárt dr. B. P. ügyvéd a biztosítási végrehajtást kért végrehajtatok követelését a költségekkel együtt a Magyar Általános Hitelbank által felperes részére folyósított kölcsönből a végrehajtatok képviselője: dr. S. M. P. ügyvéd helyettesének, dr. Gy. A. ügyvédnek kifizette s a dr. Gy. A. által felszámított és kezéhez kifizetni kért zárgondnoki díj és költségnek csupán összegszerűségét kifogásolta, — a zárgondnoki díjnak dr. Gy. A. részéről történt felszámításakor úgy a végrehajtatok, mint felperes nevezett képviselői előtt nyilvánvalónak kellett lennie, hogy a zárgondnokí díj és költség megfizetése az adott esetben úgy a törvény, mint az említett képviselők egyező álláspontja szerint is, a felperest mint végrehajtást szenvedőt terhelte s hogy az a kérdés, hogy a zárgondnoki díjat a zárlatot kérő végrehajtatok vagy felperes köteles-e viselni, szerződéses rendelkezésre nem szorult. Ebből, valamint abból az irányadó tényállásból, hogy a végrehajtatok képviseletében eljárt dr. Gy. A. ügyvéd a végrehajtatok jelzálogilag biztosított követelésének törlésére szükséges engedély kiadását attól tette függővé, hogy a felperes részére folyósított kölcsönből a végrehajtatok részéről nem előlegezett zárgondnoki díj címén, a zárgondnoki díj és költség bírói megállapítása előtt, kezéhez 153 millió korona fizettessék ki, arra kell jogi következtetést vonni, hogy dr. Gy. A. a törlési engedély kiadásának 153 millió korona még meg nem állapított zárgondnoki díj kifizetéséhez kötésével nem a zárgondnoknak a zárlatot kérő végrehajtatok ellen a zárgondnoki díj megfizetése iránt támasztott vagy támasztható valamely igényét tartotta szükségesnek rendezni, hanem oly ügyleet kívánt létesíteni.