Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Almási Antal kir. kúriai bíró, egyetemi ny. rk. tanár: Dologi jog II. k.[könyvismertetés]

5 K. A jelen perbeli alperes által a jelen perbeli felperesek ellen a kereseti 2 darab, egyenkint 6000 pengőről kiállított váltó alapján 10.648 pengő töke és jár. iránt a szolnoki kir. törvényszék előtt P. II. 5034/1929. szám aiatt folyamatba tett, csatolt perben a szolnoki kir. törvényszék 1930. január 16. napján 6. sorszám alatt hozott végítéletével a jelen perbeli alperest — a váltófizetési meghagyás hatályon kívül helyezésével — keresetével elutasította azért, mert a jelen perbeli alperes birtokában lévő 2 darab, ingatlanvételár fedezetéül a jelen perbeli felperesektől kivett váltó az 1920. évi XXXVI. t.-c. 56. §. második bekezdésében foglalt rendelkezésből folyóan tiltott ügyletet valósít meg, tehát abból az anyagi jog szabályai szerint kötelezettségek nem származnak. Ez az ítélet az ügy érdemében jogerőre emelkedett. Ennek a jogerős ítéleti döntésnek az ugyanazon peres felek között folyó jelen perre kiható anyagi ereje folytán a két váltóra vonatkozó ügylet teljes egészében semmisnek tekintendő és így az a kérdés, hogy a kereseti 2 váltóban megtestesült követelés mily természetű és összegű részekből adódott össze, — a semmisség szempontjából e perben vizsgálat tárgyává sem tehető, miért is a fellebbezésh bíróság e kérdésben a tényállás tisztázását jogszabálysértés nélkül mellőzhette. A váltóknak a fentebb említett perben jogerősen megállapított semmissége azonban a jelen perrel célzott jogi hatás előidézésére nem alkalmas. A töröltetni kért jelzálogjog bejegyzések ugyanis nem a semmis váltókon, hanem a Szolnokon 1929. február hó 12. napján kiállított biztosítéki okiraton alapulnak, amely szerint a jelen perbeli felperesek az alperessel hitelezési viszonyba lépvén, beleegyezésüket adják ahhoz, hogy a jelzálogjog a biztosítéki okiratban és illetve a keresetlevélben felsorolt ingatlanaikra ]?.500 pengő váltóhitelbiztosítéki tőke és jár. erejéig az alperes javára bekebeleztessék; a biztosítéki okirat tartalma szerint ez a jelzálogjog biztosítékául szolgál mindazon alperesi követelésnek, amely alperes javára váltó címén a felperesekkel, vagy felperesek valamelyikével szemben fennáll, vagy a jövőben keletkezni fog stb. E biztosítéki okirat tartalmából kitünöleg tehát a felperesek az alperes javára az utóbbi által a felperesek részéről fedezetül adott váltók ellenében folyósított, vagy jövőben folyósítandó kölcsönösszegek biztosításári 12.500 pengő váltóhítelbiztosítéki tőke és jár. erejéig biztosítéki jelzálogjogot engedélyeztek. Az e keretben folyósított kölcsönösszegek azonban érvényes jogügyleten alapulnak, mert az ( . . . mint a fejben . . .) (1932. nov. 8. — P. V. 1647 1931.) 7. Mt. 973., 1240. §. — Hitelező kijátszása céljából vagyonváltságföldekből juttatott házhely átruházása iránt kötött jogügylet. — Igaz ugyan, hogy a hitelező jogosítva van az adósnak oly jogügyleteit, amelyek az ő kijátszására köttettek, per útján megtámadni és a keresettel a tőle elvont kielégítési alap visszaszerezhetése céljából azt a harmadik személyt is perbe