Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Almási Antal kir. kúriai bíró, egyetemi ny. rk. tanár: Dologi jog II. k.[könyvismertetés]

3 nos (1896) születése óta a keresetlevél beadásáig (1928. december 11.) a magánjogi 32 év általános elévülési idő eltelt s H. Julianna születése (1899) óta is 1931. évben a jelzett 32 év már elmúlt. A m. kir. Kúria jogi álláspontja szerint azonban (. . . mint a fejben . . .) Már pedig a felperes keresete ezt célozza, amidőn a házasság jogi fennállása alatt a harmadik személy által nemzett, de tőle származóknak anyakönyvezett gyermekek törvénytelenségét kimondatni kérte. Ezekből foly, hogy az I. r. alperes a felperes keresetével szemben a.7 elévülésre sikerrel nem hivatkozhatik. E jogi álláspont szerint nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy a gyermekek születése mikor jutott a felperes tudomására, mivel a (. . . mint a fejben . . .) A fellebbezési bíróság ítéletének a felperes és a IV. r. alperes közötti nemi érintkezés kizárt voltára vonatkozó következtetése ellen irányuló panaszt sem találja a m. kir. Kúria alaposnak, mert a fellebezési bíróság ama bizonyított tényből, hogy a IV. r. alperes a házassági életközösság magszakadása után 3 év múlva a felperes tanyai lakhelyétől 5 km. távolságban K. Józseffel vadházasságra lépett s ezzel 1926-ig, az utóbb nevezett elhalálozásáig, férj-feleség módjára együtt élt, helyesen vont következtetést arra, hogy erre utaló közelebbi tények nélkül a nevezett IV. r. alperesnek a felperessel való nemi érintkezése ki volt zárva s ekként az anyagi jogot helyesen alkalmazta, midőn az I. r. alperes törvénytelen származását megállapította. (1932. nov. 3. — P. III. 4600/1931.) 5. Jt. 39. §. — A jelzálog tulajdonosának kielégítési szabadsága. — Annak, hogy a hitelezőt a személyes adósokkal szemben — amiatt, mert a bejegyzéssel is biztosított szolgáltatás tárgyának egyenértéke a végrehajtási eljárás során készpénzben is megállapíttatott, — mily követelés illeti, a nem személyes adós ingatlantulajdonos kötelezettsége szempontjából nincs jelentősége. K. A jelzálog tulajdonosát, ha nem személyes adós, a jelzálogos hitelező kielégítése, mint személyes kötelezettség nem terheli, hanem csak tűrni köteles, hogy a hitelező a jelzálogból kielégítést szerezzen. Az alperesek a fennforgó esetben nem személyes adósok s kielégítési kötelezettségük csak azon az alapon áll fenn, hogy a személyes adósoktól a bácsborsodi 36. sz. tkvi betétben felvett ingatlanokat a jelzálogos követelessel terhelten vették meg. Ekként az alperesek a kielégítést csak a telekkönyv tartalma szerint kötelesek tűrni, viszont annak, hogy a hitelezőt a személyes adósokkal szemben — amiatt, mert a bejegyzéssel is biztosított szolgáltatás tárgyának egyenértéke a végrehajtási eljárás során készpénzben is megállapíttatott, — 4160 P. követelés illeti, ha ennek a jelzálogból való kiegyenlítését az alperesek külön magukra nem vállalták, kötelezettségük szempontjából jelentősége nincs. A telekkönyv tartalma szerint a zálogjog „160 q. hátrálékos, 1925/ 1926. évi termésű morzsolt tengeri" erejéig, vagyis helyettesíthető ingóság