Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Almási Antal kir. kúriai bíró, egyetemi ny. rk. tanár: Dologi jog II. k.[könyvismertetés]

89 lejárat nem tekinthető ezt az átváltozást eszközlő tényezőnek. Más, a várományi stádiumot jogosultsággá formáló tényező pedig nincs. Almásinak ez az állásfoglalása annál meglepőbb, mert nemcsak Grosschmidnak a kötelem létszakairól szóló tanításai előzték őt meg, hanem saját magának most már visszatérő methodusa — a tárgyalandó anyag beosztására — a jogi jelenségek idői széttagoltságán nyugszik. (Alapítás, változás, megszűnés Aimási által kiemelt etappjai.) Ebből a hibás álláspontból folyik az a második, teoretikusan el nem fogadható tétel, hogy a jelzálogi perben hozott ítélet konstitutív oly értelemben, hogy a hitelezőnek bírói felhatalmazást ad a végrehajtási lépések megtételére (284. {.). így minden marasztalást konstitutív ítéletként lehet tekinteni, mert minden marasztaló ítélet ,,bírói felhatalmazást ad a végrehajtási lépések megtételére". Ez a tétel már tisztázott és elhatárolt fogalmak elmosására visz. Az egyetemleges jelzálogjog szövevényes világában Almási könyve biztos kalauznak bizonyul. A jelzálogtörvény 61—62. §-aival szemben való állásfoglalásában a rendelkezés tartalmi felfejtése ugyan teljes — de kritikai hangot is szerettünk volna. Almási kiemeli, hogy az egyetemleges jelzálogos hitelező a jelzálogokra külön-külön lemondhat (293. 1.) és „hogy lemondás esetében a jelzálog tulajdonosa a felszabaduló ranghellyel a 61. §. értelmében rendelkezhetik" (296. 1.). Ha a tulajdonos rendelkezési jogával élve, a megürült ranghelyre új hitelezőt ültet be, a hátrányba kerülő telekkönyvi érdekelt megtérítési igénye zátonyra fut, — a belső teherviselés csak üres elv marad, gyakorlati siker nélkül. A törvény a belső teher-elosztás elvét következetesen nem viszi keresztül; a törvénynek ezt a saját egyik alapelvével szemben tanúsított hűtlenségét Almási nem érinti. Érdekesek a biztosítási végrehajtás útján szerzett zálogjogi előjegyzésnek a biztosítéki jelzálogjognak a törvényben nem szabályozott önálló alfajaként feltüntetésre vonatkozó fejtegetései (305. !.). Elméleti és gyakorlati szempontból is jelentős a keretbiztosítéki jogviszony átruházásáról szóló tanítás (327. 1.), főként a jogátruházás és pozíció átruházás szembesítése. A pozíció átruházhatóságát a jog egyéb területén is el kell ismerni, (Kötlevélátruházás, bérleti jogviszony szabályozása tulajdonos változás esetén etc). Ennek közelebbi taglalása azonban túlmessze vinne. A gabonajelzálogjog körében helytelennek tartjuk azt a következtetést, hogy idegen tulajdonban álló gabona elzálogosítása a jóhiszemű hitelező javára sem szül zálogjogot, (399. 1.) amit Almási azzal indokol, hogy a törvény mit sem szól a jelzálogos hitelező jóhíszeméről. Ez a hallgatás nem