Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Almási Antal kir. kúriai bíró, egyetemi ny. rk. tanár: Dologi jog II. k.[könyvismertetés]

^7 bérleti szerződésnek az árverés folytán bekövetkező időelőtti megszűnéséből keletkező kár erejéig a bérleti bejegyzés rangsorában zálogjogot ad. Amíg azonban a végrehajtási törvénynek ez a rendelkezése a maximumot nyújtja a bérlőnek, haszonbérlőnek, addig a jelzálogjogí törvény 29. §-ában a bérlőnek nyújtott biztosítéki jelzálogjog már nem kedvezőbbé tétele a bérlő helyzetének, hanem inkább rontása. Egyszerűen a bérlő másodszori fizetése folytán megszűnő (esetleg részben megszűnő) jelzálogjogot kellene a bérlőnek átengedni. A törvény mai elrendezése mellett a bérlő pénzén felszabaduló ranghelyet a tulajdonos arra használhatja fel, hogy új hitelezőt ültessen hz a megürült pozicióba — a bérlő elé. Ezt semmiképen sem lehet igazságosnak elfogadni. Ha a törvény több esetben átszállítja a zálogjogot arra, aki a zálogjoggal biztosított követelést kifizette — úgy nem helyes, hogy ezt az átszállást a fizető bérlőnek nem adja meg, sőt lehetségessé teszi, hogy a bérlő révén felszabaduló ranghely a bérlő rovására használtassék fel. Almásit logikai ereje elviszi oly eshetőségek tárgyalására is, amelyek már nem is ,,eshetőségek", amelyeknek gyakorlati előfordulása, életszerűsége alig van meg. így: a jelzálogtörvény 31. §. 2. bekezdésével kapcsolatban megemlíti, hogy a törvény kifejezése: ,.helyreállít, vagy pótolják", — emberi cselekvésre utal, és ehhez hozzáfűzi, hogy méöis ,,azt kell fölvennünk, hogy a jelzálogjognak a biztosítási követelésre való kiterjesztését megszűnteti olyan véletlen, vagy egyéb esemény is, amely a biztosított dolgot a '/áresetet megelőző állapotba hozza", (210. 1.) Ilyen jótékony véletlent pláne ingatlannál alig tudunk elképzelni. A leégett tető, vagy a jég által eJvert termés (Almási meggyőzően fejti ki (207. 1.), hogy a 29. §. a jégbiztosításra is kiterjed) véletlen esemény útján nem kerül vissza régi helyére. Ugyanígy impraktikus az is, amikor Almási az antichresís tilalmára megemlíti, hogy a tilalommal szembehelyezkedő egyoldalú ügylet, alapítvány díjkitűzés is semmis (227. 1.). Ilyen alapítvány vagy díjkitűzési ügylet se tartozik a valószínűségek sorába. Igen érdekesek, de nem kíelégítőek a jelzálog hitelezőnek a függő, illetve elvált terményekre gyakorolható jogaira vonatkozó fejtegetései. Már sajnos a törvény sem rendezi el kifejezetten a haszonbérlő és a jelzálogos hitelező egymáshoz való viszonyát. A törvény szóhangzata még azt se zárja ki, hogy a jelzálogos hitelező kezében a haszonbérlő olyan róka legyen, akiről két bőrt lehet lehúzni; lefoglalni a haszonbért — és ezenfelül a terményt is. Almási megáll annak a constatálásánál, hogy ,,a Jt. 27. §-ának 3.