Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Almási Antal kir. kúriai bíró, egyetemi ny. rk. tanár: Dologi jog II. k.[könyvismertetés]

81 szolgalom tövén fakadó ezen toldalék kötelezettséget áttolni — még az in faciendo tétele okából se. Az uralgó vagy szolgáló telek tulajdonjogának átszállása esetén a szolgáló telek tulajdonosát nemcsak az az Almási értelmében vett, a szolgalomból folyó annak tartalmát kitevő kötelezettség terheli, hanem az a másik Almási nézete szerint kötelmi alapú kötelezettség is. A toldalék kötelezettség is átszáll, ami a kötelmi jogi jelleg esetében nem következik be. El nem szakítható része ez a szolgalomnak, mely a szolgalommal symbiozisban él. El kell ejteni az in faciendo túlhaladott álláspontját és e kötelezettségnek a szolgalom tartalmába való beleolvadását kell elismerni, ugyanúgy, mintahogyan telekkönyvünk via facti ismeri az ú. n. tűzkármentességi szolgalmat, ami a telek minden jövőbeli tulajdonosát is terheli, holott dogmatikai elemzés szerint a nyilatkozat csupán kötelmi jellegű pactum de non petendo volna, amelynek dologi erőt, minden új tulajdonosra való kiterjedését a szolgalom dolog jogi karaktere adja meg. A szolgalom toldalékosságát egyébként Almási maga is tanítja (16. és 18. 1.), bár ott a szolgalomnak egy második szolgalommal való megtoldásáról (kút szolgalom megtoldódik az oda vezető út használatának szolgalmával) van szó. Helyes és gyakorlati érzékű — amit a világossági szolgalom elhanyagolt materiájával kapcsolatban az építkezés által megzavart világossági érdekről és annak mai védtelenségéről mond. (20. 1.) Telki szolgalom létesítő ügylet abstract (23. 1.). Az abstract jelleg abban áll, hogy a telekkönyv a megegyezés igazolását kívánja — a materialis causa említését nem. De: a materiális causa anélkül is hatályosul. A valamely causa ellenében engedett szolgalom megszűnése kérhető az alapul szolgáló causából előálló fizetési kötelezettség nem teljesítése okából, vagy akármely egyéb a materialis causából emelt igény érvényesíthető a szolgalomra kihatóan is. A szolgalom ,.részleges konstitutív elidegenítés" (25. 1.). Ezért önmagának veti fel a problémát, hogy vájjon figyelemmel a 4420/1918. sz. rendeletre, írásra szorul-e. Megválaszolja akként, hogy a szolgalom nem állag elidegenítés, tehát nem esik a rendelet alá. A bérlet se állagelidegenítés, a rendelet positiv szóval mégis kiszabja az írásbeli formát. Az okoskodás úgy hat, mintha valaki az összekulcsolt kezeit rakja saját maga elé — és az így támadtnak vélt akadályt (amit el se kell hárítani, vagy csak a kezeket kell újra szétnyitni) a két lábával átugorja. Hát lehet ezen a nehezebb módon is átugrani az akadályon, de talán a tudo6