Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - Néhány szó az erkölcsi kárról

51 ben ki nem fejezhető, hisz vagyoni veszteségben nem is mutatkozik. Ennek az ő személyéhez tapadó („legszemélyesebb") hátránynak, ,.kárnak" nem felelhet meg fogalmilag a másik oldalról szemlélt gazdagodás. A 18. §. első bekezdésének második mondata csak a vagyoni kárra vonatkoztatható logikailag, hiába utal a szóhangzat mindkettőre. Evvel a példával is csak arra akarok rámutatni, hogy a kártérítési jog szabályai a nem vagyoni kárra nem mindig alkalmazhatók. II. A kártérítési jog szabályaiból a fentebbiekben édeskevés maradt meg az erkölcsi kár számára. Helyükbe mások lépnek. 1. A nem vagyoni kár megtérítésére kötelező cselekmények mind a személyiségi jogot sértik. Becsület, üzleti vagy női tisztesség, testi épség stb. olyan érdekek, melyeknek védelme a személyiségi jogok körébe tartozik. A sértés szubtilis és érzékeny jogtárgyakat ért: a jogvédelem elsősorban a sértés abbanhagyását, megszüntetését vagy ismétléstől való eltiltást céloz (actio negatoria utilis) és csak emellett, ezenfelül ráadásképen vagy ehelyett, pótlásképen ad kártérítést. Erkölcsi kártérítésnek csak a személyiségi jogokon esett sérelmek gyógyítgatása végett van helye. Valahányszor erkölcsi kárért ad a jog kártérítést, mindig a személyiségen esett sérelmet akarja valamikép helyrehozni.13) A sértés helyreállítása természetesen lehetetlen, hisz individuális és a pénz nyelvére le nem fordítható értékekről van szó. Ezért mondom, hogy az erkölcsi kár megtérítése az actio negatoria mellett ráadás, vagy ha az abbanhagyás lehetetlen, pótlás.14) 15) 2. A személyiségi jogok közül azonban nem mindegyikhez, hanem csak egynémelyhez fűződik ez a speciális szankció. 13) Anton Almási: Nichtvermögensschaden im Ungarischen Privát recht. Szeged. 82. o. — Almási Antal: Sajtó okozta kár. Polgári Jog. 1930. évf., 5. o. — Ifj. dr. Szigeti László: A nem vagyoni kártérítés gyakorlatából. Polgári Jog. 1931. évf., 126. o. — Az immateriális jogok és a nem vagyoni kár összefüggését illetően: Dr. Meszlény Artúr: Az erkölcsi javak védelméről. Magyar Jogász Újság 1905. évf., 406. o. és u. a.: Falragaszjog. Jogtudományi Közlöny 1921. évf., 105. o.; mindenekelőtt azonban u. a.: Magánjogpolitikai tanulmányok. 1901. A nemvagyoni érdekek jogi védelméről. 35—71. 11. 14) Almási Antal A személyiségi jog elhatárolása és tartalma (Jogtudományi Közlöny. 1927. évf., 133. o.) c. cikkében eltérően a fentiektől a ,,sértés előtti állapot legteljesebb helyreállítása céljából?" (?!) tartja a nem vagyoni hátrány pénzbeli kiegyenlítését kapcsolatosnak a szenvedett sérelemmel. 15) Ifj. dr. Szigeti László (A nem vagyoni érdekek védelme. Pol gári Jog. 1930. évf., 521. o.) a nemvagyoní kár megtérítését függetleníteni igyekszik a személyiségi jogok megsértésétől. Sőt: a személyiségi jogok kategóriáját, mint szerinte meddő és felesleges fogalmat, ki akarja küszöbölni a magánjogi dogmatikából.