Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - Néhány szó az erkölcsi kárról

48 Néhány szó az erkölcsi kárról. Irta: Dr. Szántó Imre. A jogfejlődés újabb terméke az a szubtilis, mondhatnám légies fogalom, melyet általában erkölcsi, eszmei vagy nem vagyoni kárnak neveznek és mint a jogeszme kiteljesedésének, a materiális vagyonjog spiritualizálódásának, sőt a szociális jogfejlődésnek egyik jelenségét üdvözlik. Az erkölcsi kár fiatal intézmény és ezért könnyen érthető, hogy a szó még nem takar éles és határozott fogalmat.1) A nem vagyoni kár kifejezés csak negativ elnevezés:2) arra utal, ami nem és nem arra, ami- Eszmei vagy erkölcsi kár: szintén színtelen. Miért eszmei? pusztán azért, mert a vagyoni kárnak ellentéte? és mi az az erkölcs, amiről itt szó van? Mennyiben érinti az erkölcsöt (akár filozófiai, akár köznapi értelemben véve is a szót) az, hogy valakit a sajtóban megrágalmaztak, hogy versenytársa hírnévrontó cselekményt követett el vagy hogy valakit úgy megvertek, hogy az ágyat őrizni kénytelen? És mi a kár, amiről itt szó van? Elégtétel, mondja a MTK. vagy pl. az 1923: V. t.-c. 35. §-a, ami már pregnánsabb kifejezés, de általában még a legkevésbé használatos. Ha tovább megyünk és az erkölcsi kár (sit venia verbo, mégis ez az elnevezés már begyökerezett intézményét vizsgáljuk, lehetetlen észre nem venni, hogy itt más valamilyen kártérítésről van szó, mint általában. A kártérítési kötelezettség a kötelem tárgyáról, a szolgáltatásról absztrahált obligáció, ,,az az obligáció, amely tárgyilag azon mérődik, amit... a kárhitelező egy valamely . . . ténynek... az okozatként vagyonilag veszített, ami kára volt, érdekén ami csorba esett."3) Ez a definíció nem nagyon vág a kártérítési kötelemre, ha erkölcsi kár miatt tartozik valaki kártérítéssel. Az erkölcsi kárra vonatkozó szabályok valahogy úgy érzik magukat a kártérítési jog szabályai között, ,,akár a néger Londonban, mint a hal a nápolyi halaskosárban",4) idegenül, oda nem tartozóan. I. 1. A kártérítési jog causa szabályait nézem elsősorban,5) amik arra adnak választ, hogy milyen jogalapból fakad kártérí1) ,,A nem vagyoni kár törvényeinkben inkább csak szó, mint kellő szabatossággal és élességgel körülhatárolt fogalom . . ." Almási Antal: Sajtó okozta kár. Polgári Jog. 1930. évf., 5. o. 2) Ifj. dr. Szigeti László: Erkölcsi kár. Polgári Jog. 1930. évf. 335. o. :i) Grosschmid Béni: Fejezetek kötelmi jogunk köréből. II. kiadás. I. kötet, 653. o. ") Márai Sándor: Mint a hal vagy a néger. Versek. ') Csak példálózva természetesen, aminthogy nem szándékozom rendszeres és teljes képet adni, hanem csak egy-két szempontra rá mutatni.