Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám

44 dett, amennyiben ezt kivételnek minősítette — amit különben később maga is belátott34) — holott éppen ez a szabály és éppúgy következik a fentismertetett alapelvünkből, mint a jogviszony primér minősítésénél a lex fori minősítő szabályainak az alkalmazása. ad 2. Nem oszthatom Bartinnak a második kivétellel kapcsolatban elfoglalt álláspontját sem. A felek jogszabályválasztó jogának s általában a jogügyleteknek területén a fentkifejtett alapelvek éppúgy érvényesülnek, mint a jogrendszer egyéb területén. Fentebb idézett monográfiámban kifejtettem, hogy a külföldi jog alkalmazásának a kikötése nem jelenti a jogügyletnek külföldi jogrendszer uralma alá helyezését, hanem az ügylet jogi hatásainak közvetett meghatározását, az ügylet jogi hatásainak meghatározása céljából brevitatis eausa utalást valamelyik külföldi jog belső anyagi jogszabályaínak tartalmára.35) Ebből következik, hogy a felek részéről kikötött jog szabályai csak a diszpozitiv jog területén nyernek alkalmazást, ahol a felek szabadon meghatározhatják ügyletük jogi hatásait, és néma kógens jog területén, ahol ez a jog őket nem illeti meg; továbbá, hogy a felek nemcsak a kötelmi jog, hanem az öröklési, dologi, családi és személyi jog területén is meghatározhatják az alkalmazandó jogot, mindenütt, ahol diszpozitiv természetű jogszabályok vannak.3") Hogy melyik jogszabály diszpozitiv és melyik kógens természetű, hogy mik annak a területnek a határai, ahol a felek részéről választott jog szabályai alkalmazást nyernek, azt a bíró nemzetközi magánjogi szabályai értelmében a felek akaratától függetlenül alkalmazandó jog szabályai, amint ott neveztem, a jogügylet törvénye szabja meg.37) Hogy már most a felek jogszabály választó jogát így fogjuk fel, a minősítő jogszabályok összeütközése esetében irányadó jog meghatározásánál a fentebb ismertetett alapelvek a jogügyletek területén is minden további nélkül alkalmazandók. Ha a felek kikötötték a jogügyletükre alkalmazandó jogot, nemcsak egyes jogszabályok, hanem az egész külföldi jog alkalmazását, akkor a jogviszony — mint idézett monográfiámban kifejtettem — több jog szerint bírálandó el.38) A diszpozitiv jog vagyis — egyes kivételekre nem tekintve — az ügylet jogi hatásai területén: a felek részéről választott jog; a kógens jog, vagyis elsősorban az ügylet anyagi érvényességi kellékei területén: a bíró :l4) Bartin: Principes: I. 231. és 234. 1. 35) Szerző: id. m. 77. és köv. 1. 36) L. bővebben Szerző: id. m. 82. és köv. 1. íT) L. bővebben Szerző: id. m. 152. és köv. 1. 38j Szerző: id. m. 196. és köv. 1. L. még: Szerző: Az alkalmazandó jog meghatározása a nemzetközi vételi szerződéseknél. (Magyar Jogászegylet! Értekezések. XXI. 1930. 113—114. füzet, 3—6. 1.)