Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról

korlátozást, nincs akadálya olyan alapszabályi intézkedésnek, hogy az üzletrészeket is meghaladó veszteség fedezésére a szövetkezet közgyűlése a tagjaitól bizonyos pótbafizetéseket kívánhat. Nem sért törvényt az alapszabály 51. §. harmadik bekezdése azzal a rendelkezésével, hogy a tagoktól az üzletrészek névértékének még egyszeres összegéig terjedhető befizetések is követelhetők. Támogatja ennek az álláspontnak a helyességét az 1898: XXIII. t.-c. 14. §. harmadik bekezdése, mely az e törvény értelmében alakult gazdasági és ipari hitelszövetkezeteknek kifejezetten is megengedi annak az alapszabályba felvételét, hogy a tartalékalapból és üzletrész követelésekből ki nem került veszteségek fedezésére a tagoktól az üzletrészek névértékének még egyszeres összegéig terjedő bsfizetéseket is követelhet a közgyűlés. Sőt az 1898. évi XXIII. t.-c. 14. §. 4. bekezdése még azt is kimondja, hogy ezek a befizetések nem érintik a tagok hitelezőkkel szemben fennálló felelősségének mértékét, a felfolyamodó szövetkezet alapszabályának 51. §. harmadik bekezdése pedig, — élve a rá egyedül irányadó kereskedelmi törvény mellett fennálló rendelkezési szabadsággal, — az üzletrész névérték még egyszeresének befizetésére a tagokat csak a felelősségük korlátain belül kötelezi (tehát megterhelésüket nem fokozza), amit kellően kifejezésre juttat azzal, hogy utal a felelősséget az üzletrészek névértékének kétszeresében megszabó 9. §-ra. (1931. okt. 30. — Pk. IV. 4302/1931.) 26. Kt. 225. §. 8. pont. — Szövetkezeti alapszabályok tartalma. — A Kt. 225. §.-ának 8. pontja azt írja elő, hogy az alapszabályokba fel kell venni az igazgatóság szervezetét, mikénti választási módját, annak hatáskörét és működésének idejét, nin csen ezért szükség olyan alapszabályi intézkedésre, hogy a közgyűlés nyombani összehívása volna szükséges abban az esetben, ha az igazgatóság létszáma annyira leapadt, hogy az alapszabályokban megállapított legkisebb létszámát sem éri el,, amennyiben önként értetődik, hogyha ez az eset beáll, felmerülhet egy rendkívüli közgyűlés összehívásának szükségessége. Természetes ugyan, hogy valamennyi igazgatósági tagot meg kell hívni az igazgatósági ülésre, de ilyen intézkedést az alapszabályokba azért nem kell felvenni, mivel az előbb felhívott törvényszakasz tüzetesen meghatározza az alapszabályok idevonatkozó szükséges tartalmát, ilyen rendelkezést azonban nem tartalmaz. (K. 1931. nov. 5. — Pk. IV. 2151/1931.) 27. Kt. 350. §. — Kereskedelmi csalás. — Ha a vevő az eladótól jutazsákot vásárolt, az eladó ellenben papir és textilit zsákokat szállított, akkor az árúnak nem minőségi hiányáról van szó, hanem arról, hogy az eladó nem a szerződés tárgyát adta át, hanem más árút szállított; amely esetben pedig a kereskedelmi törvénynek az árú haladéktalan megvizsgálására és az azonnali értesítésre vonatkozó rendlekezéseire az eladó nem hivatkozhatok. (K. 1931. okt. 21. — P. IV. 1301/1930.)