Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról

5 rürmények közt a rendes embertől az élet felfogása szerint elvárható az alól a gondosság alól, hogy az adásvételi szerződésük megkötése előtt ne tájé­kozódjanak megfelelő módon az iránt, hogy a telekkönyvi hatóság által a Ppé. 12. §-a alapján a perbírósághoz áttett, fel nem jegyzett pernek mi a sorja. Ez esetben pedig az alpereseknek módjuk volt meggyőződni arról, hogy a felperes keresetének alapjául szolgáló adásvételi szerződés tényleg létre jött s hogy a felperes a M. Ernő és neje ellen tulajdonjog megítélése iránt indított perben harmadrendű alperesként özv. dr. M. Lipóinét még 1921. évi október hó 14-én perbe vonta s ekként annak a tulajdon szerzése is megtámadtatott, akivei az alperesek ezt követően az adásvételi szerződést megkötötték. A gondosságnak az alperesek részéről fennforgott e hiánya s annak következtében, hogy az alperesek a felperesnek az ő adásvételi szerződé­süket megelőző korábbi szerzéséről a kifejtettek szerint tudtak vagy csak a köteles gondosság elmulasztásával nem tudtak, — alkalmazást nyer a jelen esetben a fentebb felhívott jogszabályoknak az a rendelkezése, amely sze­rint az alperesek adásvételi ügylete az azáltal jogaiban sértett felperes irá­nyában hatálytalan. E hatálytalanságnak pedig az a jogi következménye, hogy az alpere­sek részéről történt telekkönyvi elöbbszerzés nem akadálya annak, hogy a felperes mint első vevő — az ő eladói és ezek rosszhiszemű jogutóda, özv. M. Lípótné ellenében megítéli: tulajdoni igényének telekkönyvileg is ér­vényt szerezzen. Nem sért ennélfogva anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amellyel feljogosította a felperest arra, hogy az ítélet alapján a perbeli ingatlanra vonatkozó tulajdonjogának a bekebelezését az alpere­sekkel szemben kérhesse. Az alperesek e ponton tehát jogszabálysértést alaptalanul panaszolnak. Az irányadó tényállásra alapított e döntés helyességét nem érinti az, hogy egyéb tények és következtetések alapján helyesen állapította-e meg a fellebbezési bíróság az alperesek rosszhiszeműségét. Minélfogva azok a felülvizsgálati támadások, amelyek azt sérelmezik, Tiogy a rosszhiszeműségnek egyéb alapokon történt megállapítása jogszabály sértéssel történt, az ügy lényegét nem érinti. (1931. nov. 18. — P. V. 2291/ •1931.) 5. Mt. 563. §. — Ingó tulajdonának szerzése. — Magán­jogi szabályaink értelmében, ha az átruházott dolog nem volt az átruházó tulajdona, a szerző az átruházott dolog tulajdonjogát nem. szerzi meg abban az esetben, ha a szerző a dolgot ingyene­sen szerezte, vagy ha nincs jóhiszemben, avagy ha a dolog birto­kát, a tulajdonostól erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával, vagy egyébként beleegyezése ellenére jogtalanul vonták el. (K. 1931. okt. 27. — P. V. 1481/1930.)

Next

/
Thumbnails
Contents