Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról

31 térítési kötelezettséget módosítják, csökkentik vagy megszüntetik. Más a polgári és büntetőjogi gondatlanság, a büntet;ogi egyénített, a polgári jogi az átlagember gondossága stb. Jogi elméletünk és törvényes gyakorlatunk alapján tehát csak az állapítható meg, hogy a polgári bíró figyelembe veheti a szabad mérlegelés elve alapján a büntető perbeli bizonyítás eredményét, de nincs sem tudományos, sem törvényes alap arra, hogy a polgári bíró a büntető ítélet tényállásához kötve legyen. Ezzel feleltünk a felvetett jogegységi kérdésre is. Mivel nézetünk szerint a 198. számú elvi határozat elvi elgondolása helytelen, annak részleges megváltoztatása megkezdése a helyes útra való reátérésnek. Mindenesetre még igazságtalanabb a büntető ítélet ténymegállapításait olyan harmadik személyekre is kötelezőnek elismerni, akik abban a perben részt nem vettek, vagy szavuk nem volt, kik a határozatot meg nem támadhatták és kiknek sokszor fontosabb érdeke a büntetőperbeli ítélet tényállásának megdöntése, mint a vádlotté, ki esetleg néhány pengő pénzbüntetéssel szabadul, mig gazdája, kit az ő cselekményéért tárgyi felelősség terhel, esetleg vagyoni romlásba jut olyan tényállás alapján, melyet az ő meghallgatása nélkül állapítottak meg. Nem kell külön említenem, hogy itt főleg az automobil által okozott balesetekre, a soffőrre és az automobiltulajdonosra gondolok. Fokozottan áll ez akkor, ha csak kihágási eljárás előzte meg a polgári pert, hol a kihágás sokszor csak a szabálytalan hajtást, a veszélyeztetést állapítja meg és nem is dönt abban a kérdésben, hogy a balesetet ki és mi okozta. Ifj. Dr. Szigeti László. JOGÉLET — ÜGYVÉDSÉG. Az Országos Ügyvédszövetség Pollák Illés emlékünnepe. Az Országos Ügyvédszövetség néhai kiváló elnöke, Pollák Illés emlékére december 13-án ünnepi díszközgyűlést tartott. Dr. Fittler Dezső elnöki megnyitója után dr. Beck Salamon mondott emelkedett hangú, művészi kidolgozású emlékbeszédet. Sikerült neki az, amit programmul maga-magának állított, nem ,,az emlékbeszéd szokásos tagolásának számokkal kicölöpözött sorrendjét" adta, hanem lelki arcképet, ,,a testnek és léleknek egészét". Érdekesen fejtegette Pollák Illés jogi eretnekségét, a jogászt, aki a jogot élettel akarta telíteni és amely harcnak eredménye volt megbékülése a joggal olyan formában, hogy a jogkérdés előtte „nem embertől elvonatkoztatott fogalmi játé-