Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Kettős törvényes atyaság és a gyermek megtámadási joga

265 — jogszabály csavarássá sülyeszti a jogalkotó téves infor máltsága, vagy szükségessé váló új szabályozás elmulasztása. A gazdaságilag hibás, de mégis egyértelmüleg rendel kező törvényes jogszabályon az erőltetett jogászi értelmezés nehezen és lassan tud rést ütni, — ebből pedig a gazdasági életre igen súlyos károk hárulhatnak. Az 1931. évi július havi bankzárlat után a magyar valuta külföldi értékelésében változás következett be és az akkor jelentkező diszázsió csekély ingadozással megmaradt a mai napig. A pengő vásárló értéke azonban nem csök kent, sőt ha az indexszámokat vesszük, emelkedett. A Pester Lloyd kimutatásai szerint 1931. évi június havában a békebeli állapothoz képest az indexszám 108.44-et tett ki és bár átmenetileg szeptember havában 109.50-re emelkedett, 1932. évi május hó végére 105.73-ra csökkent. A pengő vásárlóképességének erősbödése ezóta változatlanul tart. E ténynek a lerögzítésénél nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a külföldről importált árúknál az árcsökkenés oly mérvben nem jelentkezett, mintha valutáknál nemzetközi viszonylatban eltolódás nem következik be; a valutáris statusquo mellett még lényegesebb árcsökkenést állapíthatnánk meg. Ennek ellenére leszögezhetjük, hogy az 1931. évi július hó 14-ét megelőző helyzettel szemben a magyar valutának a poziciója más a külföldi, mint a bel földi viszonylatban. A gazdaságtörténelemben ez nem ismeretlen jelenség. Már Hume rámutatott arra, hogy a pénz vásárlóképességének hullámzása nem változik párhuzamosan az ázsióval. Körülbelül egy évszázaddal ezelőtt Angliában Tooke megtette a különbséget, majd az ő nyomán újabban a német Wagner Adolf a papirpénz „elértéktelenedése" és „értékcsökkenése" között. Az elértéktelenedés értékhanyatlást jelent a nemes érccel, az arannyal szemben, az értékcsökkenés pedig az árúcikkekkel szemben. Loria és nálunk Földes Béla hívta fel a figyelmet ezzel szemben arra, hogy a különbség az elértéktelendés és az értékcsökkenés között tartósan nem maradhat meg, aminek magyarázata az, hogy ha valamely országban a papírpénzben kifejezett árak úgy alakulnak, hogy az árúnak nem adják meg a megfelelő értéket, akkor ebből az országból az árúkat külföldre exportálják, emínek következtében az elértéktelendést csakhamar az értékcsökkenés is követni fogja, mert az export folvtán a belföldi árak is emelkednek. Ez a jelenség most nálunk nem észlelhető. Az értékcsökkenést az exportlehetőségeknek a legszűkebb korlátok közé való szorítása akadályozza, annak gátja ezenfelül a belső fogyasztóképesség kri-